Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul

Előrehozott választásokat hozhat az unió döntésképtelensége Észak-Macedóniában

Előrehozott parlamenti választások kiírását javasolta szombaton a macedón miniszterelnök, miután az Európai Unió ismét elhalasztotta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Szkopjéval. Zoran Zaev szerint ez unió nem tartotta be ígéretét.

A csatlakozási tárgyalások megkezdésének reményében a nyugat-balkáni ország megbékélt Görögországgal, és a nevét is Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta, így a brüsszeli döntést a kormány csalódásként élte meg.

2017-ben a Zaev vezette szociáldemokraták legfontosabb kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt.

Zoran Zaev az ország lakosaihoz intézett televíziós beszédében úgy fogalmazott: előrehozott választásokat javasol, hogy állampolgárok eldönthessék, milyen irányban haladjon a továbbiakban az ország. Az észak-macedón kormányfő

hatalmas történelmi hibának nevezte az uniós döntést,

amely szerint - főként Franciaország ellenkezése miatt - ismét elhalasztották a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával.

"Az EU nem tartotta be az ígéretét. (.) Minden kötelezettségnek eleget tettünk, eredményeket mutattunk fel, reformokat hajtottunk végre, rendeztük a vitás kérdéseket a szomszédainkkal" - fogalmazott. "Csalódott és dühös vagyok, és tudom, hogy a népem is így érez" - hangoztatta Zoran Zaev.

Vasárnap eldőlhet

Kiemelte, hogy vasárnap találkozik az államfővel és a többi politikai párt vezetőjével, hogy a következő lépésekről tárgyaljanak. E találkozón hivatalosan javasolni fogja a választások kiírását.

Reményének adott hangot, hogy a választások kiírása esetén az állampolgárok helyesen fognak dönteni, és az ország nem tér le az uniós útról.

A NATO-csatlakozási tárgyalások azonban nem rekedtek meg, a 29 NATO-tagország közül 20 már ratifikálta a csatlakozásról szóló dokumentumot, így a jövő évben Észak-Macedónia már teljes jogú NATO-taggá válhat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×