Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke (j) és Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke sajtótájékoztatót tart az őszi megyei választásokon való együttműködés lehetőségeiről tartott megbeszélés után az MKP pozsonyi székházában 2017. április 26-án.
Nyitókép: Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke (j) és Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke (MTI/Krizsán Csaba)

Együtt indul három magyar párt a szlovákiai parlamenti választáson

Közös választási listán, egy választási párt keretében indul a jövő február végére kitűzött szlovákiai parlamenti választáson a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) - jelentették be pénteken az érintett pártok tárgyalódelegációi.

Közös nyilatkozatuk szerint közel egyhetes intenzív tárgyalássorozat eredményeképpen sikerült megállapodniuk, miután az MKP Országos Tanácsa szombaton jóváhagyta, hogy újrakezdi a tárgyalásokat a Bugár Béla vezette Most-Híddal egy egységes magyar választási lista létrehozásáról.

Az egyezséget a három párt elnökségének még jóvá kell hagynia, erre várhatóan a jövő héten kerül majd sor.

Hatékonyabb lehet, mint a választási koalíció

A megállapodás lényege, hogy az érintettek a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson egy közös választási párt listáján indulnak. Ezt a trió legkisebb pártja az MKDSZ hozza létre,

Régiók Pártja Híd MKP néven.

Ez a megoldás azért lehet hatékonyabb egy választási koalíciónál, mert míg az előbbinek a voksok 5 százalékát kell megszereznie a parlamentbe jutáshoz, addig a koalíciós lista esetében 7 százalék a bejutási küszöb.

Az elmúlt hónapokban nyilvánosságra hozott felmérések szerint mind az MKP, mind pedig a Most-Híd támogatottsága 3,5-4 százalék körül mozog. Az MKDSZ kimutatott támogatása ennél jelentősen alacsonyabb.

A hármas formáció pártelnökei abban is megegyeztek, hogy egyikük sem áll majd a választási lista élén, hanem közös megegyezés alapján választanak listavezetőt.

Emellett "a pártok közös kampánystábot és választási programot hoznak létre. A listára kerülők el kell, hogy fogadják a pártok értékrendbeli különbségeit, és egymás ellen nem kampányolhatnak. A felek kvótát biztosítanak egyéb nemzetiségű jelöltek számára is." A parlamentbe bejutó képviselőik pedig közös frakciót hoznak létre - olvasható közös sajtóközleményükben.

A tervek szerint, ha mindezt a pártok elnöksége is jóváhagyja, egyeztetéseket kezdenek majd más magyar pártokkal is az egységes lista további bővítéséről.

E tekintetben leginkább a Most-Hídból kilépett Simon Zsolt által vezetett, kevesebb mint fél százalékos támogatottságú Magyar Fórum jöhet még szóba, illetve a még bejegyzésre váró, Összefogás elnevezésű formáció, amelyet eredetileg ugyancsak a felvidéki magyar közös képviselet megteremtésének szándékával hoztak létre idén szeptemberben.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 11:12
×
×
×
×