Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke (j) és Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke sajtótájékoztatót tart az őszi megyei választásokon való együttműködés lehetőségeiről tartott megbeszélés után az MKP pozsonyi székházában 2017. április 26-án.
Nyitókép: Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke (j) és Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke (MTI/Krizsán Csaba)

Együtt indul három magyar párt a szlovákiai parlamenti választáson

Közös választási listán, egy választási párt keretében indul a jövő február végére kitűzött szlovákiai parlamenti választáson a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) - jelentették be pénteken az érintett pártok tárgyalódelegációi.

Közös nyilatkozatuk szerint közel egyhetes intenzív tárgyalássorozat eredményeképpen sikerült megállapodniuk, miután az MKP Országos Tanácsa szombaton jóváhagyta, hogy újrakezdi a tárgyalásokat a Bugár Béla vezette Most-Híddal egy egységes magyar választási lista létrehozásáról.

Az egyezséget a három párt elnökségének még jóvá kell hagynia, erre várhatóan a jövő héten kerül majd sor.

Hatékonyabb lehet, mint a választási koalíció

A megállapodás lényege, hogy az érintettek a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson egy közös választási párt listáján indulnak. Ezt a trió legkisebb pártja az MKDSZ hozza létre,

Régiók Pártja Híd MKP néven.

Ez a megoldás azért lehet hatékonyabb egy választási koalíciónál, mert míg az előbbinek a voksok 5 százalékát kell megszereznie a parlamentbe jutáshoz, addig a koalíciós lista esetében 7 százalék a bejutási küszöb.

Az elmúlt hónapokban nyilvánosságra hozott felmérések szerint mind az MKP, mind pedig a Most-Híd támogatottsága 3,5-4 százalék körül mozog. Az MKDSZ kimutatott támogatása ennél jelentősen alacsonyabb.

A hármas formáció pártelnökei abban is megegyeztek, hogy egyikük sem áll majd a választási lista élén, hanem közös megegyezés alapján választanak listavezetőt.

Emellett "a pártok közös kampánystábot és választási programot hoznak létre. A listára kerülők el kell, hogy fogadják a pártok értékrendbeli különbségeit, és egymás ellen nem kampányolhatnak. A felek kvótát biztosítanak egyéb nemzetiségű jelöltek számára is." A parlamentbe bejutó képviselőik pedig közös frakciót hoznak létre - olvasható közös sajtóközleményükben.

A tervek szerint, ha mindezt a pártok elnöksége is jóváhagyja, egyeztetéseket kezdenek majd más magyar pártokkal is az egységes lista további bővítéséről.

E tekintetben leginkább a Most-Hídból kilépett Simon Zsolt által vezetett, kevesebb mint fél százalékos támogatottságú Magyar Fórum jöhet még szóba, illetve a még bejegyzésre váró, Összefogás elnevezésű formáció, amelyet eredetileg ugyancsak a felvidéki magyar közös képviselet megteremtésének szándékával hoztak létre idén szeptemberben.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×