eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A kercsi incidens után Oroszországban őrizetbe vett 24 ukrán tengerész egyik gyerekével a kijevi Boriszpil repülőtéren az Oroszországban fogva tartott ukrán állampolgárokat szállító repülőgép megérkezése után 2019. szeptember 7-én. Ezen a napon megkezdődött az orosz-ukrán fogolycsere, amelynek keretében mindkét fél 35 személyt bocsát szabadon. Jobbról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Nyitókép: Szerhij Dolzsenko

Orosz-ukrán fogolycsere: 70 ember szabadult

Moszkvába vitték azt a férfit is, akit a maláj utasszállító gép lelövéséért tartanak felelősnek.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos megerősítette, hogy mindkét fél 35 foglyot engedett el.

A hazatérő ukrán szabadulókat a repülőgép utaslépcsőjénél fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és mindegyiket külön megölelte. Zelenszkij azt is bejelentette, hogy a nap folyamán korábban telefonon beszélt orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal.

Moszkvában Kijevvel ellentétben nem alakult ki népünnepélyi hangulat a reptéren. Az utaslépcső aljában az orosz televíziósok a gépből kiszállók közül egyedül Kirill Visinszkijt, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál Ukrajnában augusztus végén feltételesen szabadlábra helyezett, orosz-ukrán kettős állampolgárságú főszerkesztőjét szólították meg. A vnukovói repülőtéren a televíziós közvetítés tanúsága szerint egyetlen magas rangú politikus sem jelent meg.

A kijevi repülőtérre egyébként a foglyok fogadására a hozzátartozóik és az ukrán elnök mellett megjelent Arszen Avakov belügyminiszter, Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője és Ruszlan Rjabosapka főügyész is. A hazatérő ukrán állampolgárokat orvosi vizsgálat után fogják elengedni.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a fogolycserét nagyon fontos lépésnek, a politikai akarat megnyilvánulásának nevezte, és a két ország között kialakult légkör fenntartására szólított fel a problémák megoldása érdekében. Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint a csere az első lépés volt a konfrontációtól a párbeszéd felé.

Ukrajna a fogolycsere keretében

átadta Oroszországnak Volodimir Cemah donyecki szakadár fegyverest, akinek köze lehetett a 2014-ben a MH17-es malajziai utasszállító repülőgép Kelet-Ukrajna feletti lelövéséhez

- közölte a holland külügyminisztérium szombaton.A tragédiában 298-an vesztették életüket.

A holland ügyészség korábban felszólította Kijevet, hogy ne engedje Oroszországba utazni Cemahot, mert szökése veszélybe sodorhatja az MH17-es ügyében zajló vizsgálatot. A nyomozók jelezték: szeretnék kihallgatni a férfit.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Interfax Ukraina portál szerint viszont azt közölte, hogy a szakadárt szabadon engedése előtt többször kihallgatták.

"Kihallgattuk, és nem csak a hazatérése előtt. Nem nevezem meg azokat az európai vezetőket, akikkel tárgyaltunk a nyomozás során (.). Ez bonyolult ügy volt. Attól tartottam, hogy a fogolycsere meghiúsulhat miatta" - mondta az ukrán elnök újságíróknak nyilatkozva a boriszpili repülőtéren Kijevben, az Oroszországból hazatérő elengedett ukrán foglyokat fogadva.

Cemahot a kijevi fellebbviteli bíróság csütörtökön helyezte szabadlábra. Ő irányította a Hollandiából Malajziába tartó MH17-es járat lezuhanásakor a donyecki szakadárok légvédelmi dandárját a katasztrófa térségében.

A férfit június végén vették őrizetbe Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti részében, Sznyizsne városában, majd két hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, később fogva tartását meghosszabbították.

A Kínában tartózkodó Angela Merkel német kancellár üdvözölte az ukrán-orosz fogolycserét, reményteli jelnek nevezve azt - írta Twitter-bejegyzésében Steffen Seibert német kormányszóvivő. Egyúttal felszólította a feleket, hogy tegyenek meg mindent a minszki egyezmények betartásáért.

"Örülök neki, hogy Oleh Szencov ukrán filmrendező és az ukrajnai tengerészek végre hazatérhetnek" - mondta Merkel a szóvivő szerint.

A Nyugat örül a fogolycserének

Donald Trump amerikai elnök szintén kedvezően fogadta az eseményt.

"Nagyon jó hír, talán az első óriási lépés a béke felé" - írta a Twitteren. "Gratulálok mindkét országnak!" - tette hozzá az amerikai elnök.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szerint a fogolycsere a két ország közötti feszültség csökkenését jelzi. Külön említette és örömtelinek nevezte Szencov kiszabadulását. Mint mondta, alig várja, hogy átnyújthassa személyesen az Európai Parlamentben a közelmúltban neki ítélt Szaharov-díjat.

Üdvözölte a fogolycserét Liliane Maury Pasquier, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke és Sauli Niinistö finn elnök is. Utóbbi szerint ez fontos lépés volt a minszki megállapodások teljesülése felé.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Moszkva reméli, hogy a fogolycsere elősegíti az összekötő csoportban és a normandiai formátumban (Oroszország-Ukrajna-Franciaország-Németország) zajló, a kelet-ukrajnai konfliktus megoldását célzó erőfeszítéseket. Oroszország ezt pozitív jelzésnek tekinti, amelyet további fontos lépéseknek kell követniük. A közleményben külön hangsúlyozták, hogy a fogolycsere a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között létrejött megállapodásoknak köszönhető, s hogy elődeitől eltérően az új ukrán elnök józan hozzáállásról és kompromisszumkészségről tett jk tanúságot.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×