eur:
411.24
usd:
392.65
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke sajtóértekezletet tart a közszolgálati és sportminisztérium bécsi épületében 2019. május 18-án. Strache az előző estén kirobbant korrupciós botrány miatt bejelentette, hogy lemond az alkancellári és a pártelnöki tisztségről. A 49 éves politikus Norbert Hofer közlekedési, innovációs és technológiai minisztert javasolta az alkancellári posztra.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Speciális egység vizsgálja a Strache-ügyet

Különleges egységet hoztak létre az osztrák Szövetségi Bűnügyi Hivatalban a vádhatóság nyomozási munkájának támogatására a Heinz-Christian Strache szabadságpárti alkancellár és Johann Gudenus frakcióvezető lemondásához vezető Ibiza-videó ügyében - értesült az APA osztrák hírügynökség hétfőn.

Az APA a Die Presse című osztrák lap kedden megjelenő számára hivatkozva úgy tudja, hogy a különleges faladattal megbízott csoport munkájába bevonják az osztrák szövetségi alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal (BVT) szakértőit is.

A bécsi ügyészség megerősítette az értesülést, részleteket azonban nem közölt.

A vádhatóság nyomozást indított a belpolitikai válságot kirobbantó és az osztrák kormánykoalíció felbomlását előidéző eset és a feltételezett értelmi szerzők felderítésére. A Die Presse szerint jelenleg három gyanúsított és több ismeretlen elkövető van az ügyben. A vizsgálatok középpontjában Julian H. bécsi magánnyomozó áll, aki a felvételen szereplő állítólagos orosz nő kísérőjeként kulcsszerepet játszott a felvétel létrejöttében.

A Kronen Zeitung című osztrák napilap múlt hétfőn azt közölte, hogy négy ember - egy bécsi ügyvéd, egy nyomozó és két biztonsági szakértő - tehető felelőssé a videó elkészítéséért. Indítékuk a személyes bosszú, valamint a szabadságpárti politika iránti ellenszenv volt. A bécsi irodával rendelkező ügyvéd egyik testőre állítólag tisztában volt Strache magánéletének részleteivel, és az ő információi alapján csalták tőrbe a politikust.

A csali egy több nyelvet beszélő, mezőgazdasági karra járó boszniai egyetemista volt, aki egy orosz oligarcha unokahúgának adta ki magát.

A felvételen, amelyet a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung című német lap hozott először nyilvánosságra, a szabadságpárti politikus két éve a spanyolországi Ibiza szigetén a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy ausztriai befektetésre készülő, magát dúsgazdagnak valló orosz nőnek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×