Kis-Benedek József emlékeztetett arra, hogy a tűzszünet elérésének elég sok akadálya van, elsősorban rendezni kellene a viszonyt Oroszországgal. Hozzátette, nyilván Moszkva egyelőre kivár, figyeli, hogy mi történik Ukrajnába, milyen változásokra lehet számítani az új elnök hivatalba lépése után.

Volodimir Zelenszkij nem folytathatja azt a politikát, amit elődje, Porosenko folytatott, akár az orosz-ukrán viszonyról, akár a Magyarországgal illetve Romániával fennálló problémákról van szó.

Mivel ilyen nagy többséggel választották meg Zelenszkijt, bizonyos, hogy az eddigi politikán változtatnia kell, ha nem tenné, rövid időn belül megbukna

- hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Kis-Benedek József szerint a Nyugat komolyan veszi az új elnököt és támogatja Ukrajnát, ez az amerikai politikán egyértelműen látszik, az Egyesült Államok nem akar törést a kapcsolatokban. A nemzetbiztonsági szakértő szerint éppen ezért kérték meg a magyar miniszterelnököt, hogy azt a bojkottot, amit a nyelvtörvény miatt bevezetett Magyarország, lehetőleg ne folytassák.

Az új ukrán elnök, a 41 éves, korábban minden politikai gyakorlatot nélkülöző színész-humorista május 20-án tette le a hivatali esküt és beiktatási beszédében azonnal bejelentette, hogy feloszlatja a parlamentet, egyben felszólította a kormányt, hogy két hónapon belül mentse fel tisztségéből a titkosszolgálat vezetőjét, a főügyészt és a védelmi minisztert. A kormány tagjainak azt üzente, hogy jobban teszik, ha ők is benyújtják a lemondásukat.

Még az új elnök beiktatása napján lemondott posztjáról Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő, aki lépését az új államfővel fennálló nézeteltérésével indokolta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta kedden a rendeletet a parlament feloszlatásáról, az előrehozott választásokat július 21-re tűzte ki, ezzel egyidejűleg pedig hivatalos levélben kérte

Andrij Parubij házelnököt, hogy szerdára rendkívüli ülésre hívja össze a parlamentet.

A parlament feloszlatásáról szóló dokumentumban, amely az elnök hivatalos honlapján jelent meg, az államfő az alkotmány több pontjára hivatkozva rendeli el a törvényhozás mandátumának idő előtti megszüntetését. Egyebek között hivatkozik az alaptörvény azon rendelkezésére, amely szerint a parlament feloszlatható, ha több mint 30 napja nincs kormánykoalíció. Utal továbbá az alkotmány azon pontjára, amely kimondja, hogy a államfő rendkívüli parlamenti választásokat írhat ki, amelyeket a parlament feloszlatásáról szóló elnöki rendelet kihirdetésétől számított 60 napon belül kell megtartani.

A rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint, azaz akkor, ha a hivatalos közlönyökben, a Holosz Ukrajini című parlamenti vagy az Urjadovij Kurjer című kormánylapban is megjelent.

Egyből a közepébe

Zelenszkij nem sokkal rendeletének honlapján való közzététele után nyilvánosságra hozta a Twitteren a házelnöknek írt levelét, amelyben kérte őt, hívjon össze rendkívüli ülést szerdára annak érdekében, hogy a képviselők módosítsák a parlamenti választásokról szóló törvényt. Ezen felül

kérte, hogy a parlament tűzze a rendkívüli ülés napirendjére a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását is.

Andrij Bohdan, Zelenszkij jogi ügyekben illetékes tanácsadója kedden újságírók előtt arra mutatott rá, hogy a parlamentnek teljes mértékben el kell látnia a feladatait a feloszlatásáról kiadott rendelet után is mindaddig, amíg az újonnan megválasztott törvényhozás le nem teszi a hivatali esküt.

Az elnök a döntését azután hozta meg, hogy kedden tanácskozott a parlamenti frakciók vezetőivel, a házelnökkel és helyetteseivel a törvényhozás feloszlatásáról.

Kora este Andrij Parubij házelnök a Twitteren közölte, hogy szerdán helyi idő szerint 12 órai kezdettel rendkívüli ülésre összehívta a parlamentet.