Infostart.hu
eur:
363.39
usd:
324.01
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Donald Trump amerikai elnök (j) és Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytat a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2019. május 13-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Magyarics Tamás: az ország energiafüggetlenségéhez vezethet az Orbán-Trump találkozó

Az Egyesült Államok Kelet-Közép-Európa-politikája megváltozott az elmúlt egy-két évben, a Donald Trump-adminisztrációban ugyanis felértékelődött ez a térség - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamást külpolitikai szakértő. Az ELTE tanára emiatt logikus lépésnek tartja, hogy az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban fogadta Orbán Viktort.

Tizennégy éve nem volt ilyen szintű hivatalos találkozó amerikai elnök és magyar miniszterelnök között, ez tehát eleve felértékeli Donald Trump és Orbán Viktor tárgyalását - vélekedett Magyarics Tamás, az ELTE tanára, külpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában kedden.

Azért is volt jelentős esemény, mert az Egyesült Államok térségi politikája az utóbbi egy-két évben megváltozott.

"Vagyis változik, változóban van. Donald Trump első jelentősebb külpolitikai beszédét Varsóban mondta el,

kiemelten foglalkozva a Három Tenger Együttműködéssel, ami a Balti-tengert, a Fekete-tengert és a Földközi-tengert érinti; felértékelődött ez a térség a NATO-n belül.

Az amerikaiak a lengyelekkel és a románokkal rakétavédelmi szerződést kötöttek, mind a két ország Amerikából szerzi be a fegyvereket,

a balti államokban pedig állandóan állomásozó haderőt hoztak létre"

- ecsetelte Magyarics Tamás.

Hozzátette, az amerikaiak nagyon szeretnék megtörni a térségi orosz "szinte-energiamonopóliumot", többek között ebben a térségben szeretnének pozíciókat szerezni, például a románokkal együtt a Fekete-tengeri lelőhelyet aknáznák ki, a horvátokra pedig nagy nyomást helyeztek, hogy építsék ki a cseppfolyós gáz fogadására alkalmas terminált.

"Mind a két lehetőség azt adja, hogy Közép- és Kelet-Európa diverzifikálja gáz- és olajimportját, kevésbé függővé válva az orosz politikától"

- foglalta össze Magyarics Tamás.

Korábban a szlovák és a román miniszterelnök is járt Washingtonban, így logikus lépés volt, hogy a magyar miniszterelnököt is meghívják oda - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×