Tavaly szeptemberben az EP az uniós alapértékek megsértésének gyanúja miatt Magyarországgal szemben elindította a Lisszaboni szerződés 7-es cikke szerinti eljárást. A szerződés 2. cikkében található és az Európai Unió Alapjogi Chartája által tükrözött értékek között a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete szerepel.

A képviselők szerda délután a szeptember óta eltelt időszak magyarországi eseményeit tekintették át az Európai Bizottság, valamint a Tanács román elnökségének részvételével.

A vitát a zöldpárti frakció kezdeményezte még előző hónapban a magyar helyzetre, a tüntetésekre, a munka törvénykönyvének módosítására, a közigazgatási bíróságok létrehozására tekintettel.

Timmermans: az EB aggódik

Az Európai Bizottság osztja a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét - jelentette ki a brüsszeli testület első alelnöke a legfrissebb magyarországi fejleményekről szóló szerdai európai parlamenti (EP-) vitán.

A brüsszeli plenáris ülésen Frans Timmermans üdvözölte a kérdés napirendre vételét.

"Nem arról van szó, hogy harcot folytatunk egy tagállam ellen, amely nem akar migránsokat befogadni, pusztán azon kötelezettségek betartásáról van szó, amelyeket Magyarország maga vállalt. Pontosan úgy járunk el, mint minden más ország esetében, se többről, se kevesebbről nincs szó" - fogalmazott.

Timmermans érintette a Közép-európai Egyetem (CEU) részleges Bécsbe költözését, mondván, "példátlan, sajnálatos és szomorú, hogy egy felsőoktatási intézmény arra kényszerül, hogy elhagyjon egy uniós tagállamot".

Elmondta továbbá, a bizottság vizsgálja, hogy összhangban van-e az uniós joggal a munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságok felállítása.

Ciot: védeni kell a közös értékeket

Melania Ciot, az EU soros elnökségét betöltő Románia európai ügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek védeniük kell a közös értékeket, a jogállamiságot, a szabadságjogokat, a demokráciát és az egyenlőséget, amelyek sarokkövei a közösségnek.

Deutsch Tamás: a bevándorlás ügye miatt van az indulat

A Fidesz EP-képviselője mint az Európai Néppárt (EPP) frakciójának vezérszónoka szólalt fel. Szerinte azért van az EP balliberális többségében ekkora indulat Magyarországgal szemben, mert az európai emberek életét évtizedekre meghatározó sorskérdés, amelyben a magyarok elsöprő többsége párthovatartozástól függetlenül egészen mást akar, és ez a bevándorlás ügye. Arról beszélt, hogy a választási kampány miatt indítottak Magyarország ellen újra támadást.

Párttársa, Gál Kinga szerint a vádak mindegyike nevetséges és mellőzi a tényeket, s ha egyelő mércével mérnének, akkor sok más tagállam ellen is eljárás indulna.

Szanyi Tibor: Orbánék provokálják az EP-t

Az MSZP-alelnök szerint a magyarországi helyzet nem csak hogy romlott, de az Orbán-rezsim továbblépett a jogállam lebontásában: eszközei között megjelent a politikai ellenzékkel szembeni leplezetlen fizikai erőszak - mondta, utalva az ellenzéki képviselőkkel a köztévé épületében történtekre. Úgy vélte, "a Sargentini-jelentés után Orbán diktatúrája végképp gátját vesztette és immár nem csak semmibe veszi az európai értékeket, de kifejezetten provokálja az EP-t, s nem mellékesen: ezáltal az orbáni kleptokrácia kiépítését évek óta - akarva-akaratlanul - finanszírozó EU-t és tagállamait".

Sargentini a 7-es cikk szerinti eljárás megindítását sürgette

A magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini ismét arról beszélt, hogy mihamarabb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, az ország ugyanis "sodródik a tekintélyelvűség útján".

"A bátor magyar tüntetők és a nemzetközi megfigyelők ezzel tisztában vannak, és ideje, hogy a tanács is felismerje ennek a fontosságát. A társországok tétlensége arra bátorítja Orbánt, hogy folytassa antidemokratikus útját" - fogalmazott.

Kettős mérce kontra látszatdemokrácia

Anders Primdahl Vistisen, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja szintén kettős mércét emlegetett "az európai establishment részéről a magyar és a lengyel kormánnyal szembeni támadások" kapcsán.

Josef Weidenholzer, a szociáldemokrata képviselőcsoport alelnöke úgy vélekedett, hogy Magyarország egyre inkább csak "látszatdemokrácia", a kormány pedig semmibe veszi az Európai Parlamentet, távol maradt a mostani vitától is, nem akarja figyelembe venni "európai barátai" álláspontját.

További magyar felszólalók

Balczó Zoltán jobbikos képviselő közölte: "Orbán Viktor miniszterelnök rendszere a hűbéri láncolatra és a korrupcióra épül, fokozatosan lebontja a jogállamot, és kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból".

Morvai Krisztina független EP-képviselő a sokadik "Magyarország vita" helyett a francia tömeges rendőri brutalitás napirendre vételét kérte a brüsszeli plenáris ülés megnyitásakor. Később a jelenlévők alacsony számán élcelődött, és hangsúlyozta, "senkit nem érdekel már Sargentini szerencsétlenkedése", miután láthatóan "elbukott a támadása Magyarország ellen".

A párbeszédes Jávor Benedek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének vonásai tűnnek fel Orbán Viktor rendszerén. A magyar miniszterelnök nem is vett részt a vitán, azt az EP-választási kampány részeként láttatja.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője aláhúzta: "Orbán távolléte a bizonyítéka annak, hogy fél a demokráciától, a vitától, s ezért számolta fel a független médiát és igazságszolgáltatást is, ezért akarja ellehetetleníteni a civil szervezeteket".