Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
322.26
bux:
124545.69
2026. március 2. hétfő Lujza
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

Brexit: új határidő jöhet a kényes kérdések rendezésére

Michel Barnier uniós főtárgyaló javaslatot tett az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldása érdekében - közölték diplomáciai források szerdán.

Névtelenséget kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy Barnier az átmeneti időszak kiterjesztésének lehetőségéről beszélt, ami szerinte talán lehetővé tenné a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezését.

"Az egyik lehetőség az átmeneti időszak egyéves meghosszabbítása, hogy több idő legyen megkötni a kereskedelmi egyezményt" - jelentette ki a beszámolók szerint a főtárgyaló a tagállamok általános európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi tanácsülésén.

Később Simon Coveney ír külügyminiszter is megerősítette a BBC-nek adott interjújában, hogy Barnier jelezte: az EU kész kiterjeszteni a kérdéses időszakot.

Ez önmagában nem oldaná meg az ír-északír határ kérdését, ami pedig elengedhetetlen a kiválási megállapodás eléréséhez,

de a hosszabbítás nyomán több idő lenne a két fél közötti kereskedelmi szerződés tető alá hozására az átmeneti időszakban. A jövőbeli egyezménnyel pedig elkerülhető lenne a London által elutasított pótmegoldás alkalmazása, amelyhez az EU továbbra is ragaszkodik az Ír-szigeten való határellenőrzés visszaállításának megakadályozása érdekében.

A jelenlegi terv: 21 hónapos átmeneti idő

A 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december 31-ig tartó, határozott idejű átmeneti időszakról az év elején született megállapodás. Az Egyesült Királyság ebben a 21 hónapban részese maradna a vámuniónak és az egységes piacnak, be kellene tartania a közösségi jogot, ideértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek, valamint alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, de már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban.

Az egyelőre feloldhatatlannak tűnő probléma az, hogy a brit kormány eltökélte, hogy az egységes piacból és a vámunióból is kilép,

ami aligha kivitelezhető a szigorú határellenőrzés visszaállítása nélkül Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. Ez lesz ugyanis az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határa. A szigorú határellenőrzés viszont a több évtizedes fegyveres konfliktusnak véget vető, úgynevezett Nagypénteki Megállapodást és ezzel az Ír-sziget békéjét is veszélybe sodorná.

Az Európai Bizottság tervezete értelmében a brit kiválás után Észak-Írország továbbra is részese lenne a vámuniónak, és a belső piaci szabályozás is érvényes maradna rá addig, amíg a későbbiekben - például egy EU-brit kereskedelmi szerződés részeként - esetleg nem találnak más megoldást arra, hogy miként lehetne elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását. A brit kormányfő azonban többször is leszögezte: soha nem lesznek hajlandóak ennek elfogadására, ez ugyanis az ország alkotmányos integritását fenyegetné. Ennek ellenére a brit kormány tavaly decemberben elfogadta, hogy szükség lehet erre a vészmegoldásra.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Az Egyesült Államok és Izrael szombat hajnalban támadást indított Irán ellen. Teherán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajforgalmának csaknem egyötöde halad át. Az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője az olajár várható alakulásáról beszélt.

Nagy kihívás a Merz-kormánynak, ami most őrli a németeket

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődik Németországban a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta kormánykoalíció stabilitását vagy a többség által inkább gyengülését jelző, sokat emlegetett „szuperválasztási” év. Idén öt tartományban tartanak helyi parlamenti választásokat. Felmérték, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Belépett a háborúba Irán szövetségese, atomlétesítményt ért támadás, európai ország területét lőtte Teherán  - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Belépett a háborúba Irán szövetségese, atomlétesítményt ért támadás, európai ország területét lőtte Teherán - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: két amerikai katona meghalt, ma reggel lezuhant több amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×