Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
311.78
bux:
134746.64
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

Brexit: új határidő jöhet a kényes kérdések rendezésére

Michel Barnier uniós főtárgyaló javaslatot tett az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldása érdekében - közölték diplomáciai források szerdán.

Névtelenséget kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy Barnier az átmeneti időszak kiterjesztésének lehetőségéről beszélt, ami szerinte talán lehetővé tenné a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezését.

"Az egyik lehetőség az átmeneti időszak egyéves meghosszabbítása, hogy több idő legyen megkötni a kereskedelmi egyezményt" - jelentette ki a beszámolók szerint a főtárgyaló a tagállamok általános európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi tanácsülésén.

Később Simon Coveney ír külügyminiszter is megerősítette a BBC-nek adott interjújában, hogy Barnier jelezte: az EU kész kiterjeszteni a kérdéses időszakot.

Ez önmagában nem oldaná meg az ír-északír határ kérdését, ami pedig elengedhetetlen a kiválási megállapodás eléréséhez,

de a hosszabbítás nyomán több idő lenne a két fél közötti kereskedelmi szerződés tető alá hozására az átmeneti időszakban. A jövőbeli egyezménnyel pedig elkerülhető lenne a London által elutasított pótmegoldás alkalmazása, amelyhez az EU továbbra is ragaszkodik az Ír-szigeten való határellenőrzés visszaállításának megakadályozása érdekében.

A jelenlegi terv: 21 hónapos átmeneti idő

A 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december 31-ig tartó, határozott idejű átmeneti időszakról az év elején született megállapodás. Az Egyesült Királyság ebben a 21 hónapban részese maradna a vámuniónak és az egységes piacnak, be kellene tartania a közösségi jogot, ideértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek, valamint alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, de már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban.

Az egyelőre feloldhatatlannak tűnő probléma az, hogy a brit kormány eltökélte, hogy az egységes piacból és a vámunióból is kilép,

ami aligha kivitelezhető a szigorú határellenőrzés visszaállítása nélkül Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. Ez lesz ugyanis az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határa. A szigorú határellenőrzés viszont a több évtizedes fegyveres konfliktusnak véget vető, úgynevezett Nagypénteki Megállapodást és ezzel az Ír-sziget békéjét is veszélybe sodorná.

Az Európai Bizottság tervezete értelmében a brit kiválás után Észak-Írország továbbra is részese lenne a vámuniónak, és a belső piaci szabályozás is érvényes maradna rá addig, amíg a későbbiekben - például egy EU-brit kereskedelmi szerződés részeként - esetleg nem találnak más megoldást arra, hogy miként lehetne elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását. A brit kormányfő azonban többször is leszögezte: soha nem lesznek hajlandóak ennek elfogadására, ez ugyanis az ország alkotmányos integritását fenyegetné. Ennek ellenére a brit kormány tavaly decemberben elfogadta, hogy szükség lehet erre a vészmegoldásra.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Közzétette idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. A bejelentés értelmében nem változott a betéti ráta, maradt továbbra is 2 százalék. Bár a döntés maga nem okozott meglepetést, a bejelentést követő sajtótájékoztatón a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. április 30. 13:58
×
×