Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Erdogan nagy kérése Berlinhez

Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő muszlim hitszónok hálózata terrorszervezetnek minősítésére szólította fel Berlint Recep Tayyip Erdogan. A török államfő a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap internetes felületén szerdán közzétett írásában tette ezt meg, egy nappal azelőtt, hogy négy év után, Frank-Walter Steinmeier német államfő meghívására, hivatalos állami látogatást tesz Németországban.

Ankara Gülent és mozgalmát okolja a 2016-os puccskísérletért. Berlin azonban korábban elutasította ezt a kérést, amit azzal indokolt, hogy több bizonyítékra van szükség ahhoz, hogy a hálózatot - melyet Törökországban FETÖ rövidítéssel terrorszervezetként tartanak számon - felvegyék a terrorista csoportok listájára.

Erdogan azonban leszögezte,

Ankara elsősorban azt várja el Berlintől, hogy ismerje el, a FETÖ áll a puccskísérlet hátterében.

Berlin és Ankara viszonya az utóbbi években meglehetősen hullámzó, miután a török hatóságok a 2016. júliusi puccskísérlet után politikai okokból több német állampolgárt, köztük újságírókat is letartóztattak. 2017 tavaszán Erdogan az államfői jogkör kiszélesítéséről döntő, április 16-ai népszavazás előtt azt hangoztatta, hogy Berlin "náci gyakorlatot" követ, amiért megtiltja török politikusok kampányolását német városokban.

A kapcsolatokat idén júliusban tovább terhelte, hogy Mesut Özil török származású német labdarúgó az Erdogannal való fotózkodását követő támadások miatt lemondott válogatottságáról. Ráadásul az UEFA éppen csütörtökön dönt arról, hogy Németországnak vagy Törökországnak adja a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezési jogát.

Erdogan a német lap internetes oldalán megjelentetett írásában közölte azt is, hogy látogatásának célja kereskedelmi és gazdasági kapcsolataik erősítése, kiterjesztése. "Országaink jövője és prosperitása érdekében bővítsük közös érdekeinket és csökkentsük problémáinkat" - írta.

A török elnök csütörtök délután civil szervezetek képviselői, valamint Törökországban tevékenykedő német nagyvállalatok vezetői előtt szólal fel. Ez a találkozó is kiemelt jelentőségű, miután a török líra év eleje óta értékének csaknem negyven százalékát veszítette el a dollárral szemben.

Erdogan egyik legismertebb németországi kritikusa, Cem Özdemir török származású német politikus, a Zöldek társelnöke nem volt elragadtatva az államfő látogatásától. "Pénz kell neki, és azt hiszi, Németországtól kap" - mondta.

A török állami médiában gyakran "démonizált" Özdemir hozzátette: a látogatást ki kell használni arra, hogy felhívják a figyelmet, "hány ember is rohad a török börtönökben csak azért, mert nem értenek egyet Erdogannal".

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×