Infostart.hu
eur:
386.37
usd:
333.8
bux:
124410.58
2026. március 25. szerda Irén, Írisz

Erdogan nagy kérése Berlinhez

Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő muszlim hitszónok hálózata terrorszervezetnek minősítésére szólította fel Berlint Recep Tayyip Erdogan. A török államfő a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap internetes felületén szerdán közzétett írásában tette ezt meg, egy nappal azelőtt, hogy négy év után, Frank-Walter Steinmeier német államfő meghívására, hivatalos állami látogatást tesz Németországban.

Ankara Gülent és mozgalmát okolja a 2016-os puccskísérletért. Berlin azonban korábban elutasította ezt a kérést, amit azzal indokolt, hogy több bizonyítékra van szükség ahhoz, hogy a hálózatot - melyet Törökországban FETÖ rövidítéssel terrorszervezetként tartanak számon - felvegyék a terrorista csoportok listájára.

Erdogan azonban leszögezte,

Ankara elsősorban azt várja el Berlintől, hogy ismerje el, a FETÖ áll a puccskísérlet hátterében.

Berlin és Ankara viszonya az utóbbi években meglehetősen hullámzó, miután a török hatóságok a 2016. júliusi puccskísérlet után politikai okokból több német állampolgárt, köztük újságírókat is letartóztattak. 2017 tavaszán Erdogan az államfői jogkör kiszélesítéséről döntő, április 16-ai népszavazás előtt azt hangoztatta, hogy Berlin "náci gyakorlatot" követ, amiért megtiltja török politikusok kampányolását német városokban.

A kapcsolatokat idén júliusban tovább terhelte, hogy Mesut Özil török származású német labdarúgó az Erdogannal való fotózkodását követő támadások miatt lemondott válogatottságáról. Ráadásul az UEFA éppen csütörtökön dönt arról, hogy Németországnak vagy Törökországnak adja a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezési jogát.

Erdogan a német lap internetes oldalán megjelentetett írásában közölte azt is, hogy látogatásának célja kereskedelmi és gazdasági kapcsolataik erősítése, kiterjesztése. "Országaink jövője és prosperitása érdekében bővítsük közös érdekeinket és csökkentsük problémáinkat" - írta.

A török elnök csütörtök délután civil szervezetek képviselői, valamint Törökországban tevékenykedő német nagyvállalatok vezetői előtt szólal fel. Ez a találkozó is kiemelt jelentőségű, miután a török líra év eleje óta értékének csaknem negyven százalékát veszítette el a dollárral szemben.

Erdogan egyik legismertebb németországi kritikusa, Cem Özdemir török származású német politikus, a Zöldek társelnöke nem volt elragadtatva az államfő látogatásától. "Pénz kell neki, és azt hiszi, Németországtól kap" - mondta.

A török állami médiában gyakran "démonizált" Özdemir hozzátette: a látogatást ki kell használni arra, hogy felhívják a figyelmet, "hány ember is rohad a török börtönökben csak azért, mert nem értenek egyet Erdogannal".

Címlapról ajánljuk
Dúró Dóra: kitörési pont lehet az Öböl-országokkal való gazdasági kapcsolat
Aréna

Dúró Dóra: kitörési pont lehet az Öböl-országokkal való gazdasági kapcsolat

A választásig hátralévő időszakra beszélgetéssorozatot indított az InfoRádió, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok politikusait, szakpolitikusait az általános belpolitikai kérdések mellett gazdasági elképzeléseikről és külpolitikai megfontolásaikról is kérdezze. A Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk és a DK elfogadta a meghívást, a Tisza nem kívánt élni a lehetőséggel. Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője, képviselőjelöltje a Mi Hazánk álláspontját ismertette.

Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

A kormány nem csökkenti a kis benzinkutak kiskereskedelmi adóját, kidolgoznak ugyanakkor egy támogatási rendszert a kiskutak megsegítésére – erről állapodtak meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Független Benzinkutak Szövetségének képviselői. Támogatásra azért van szükség, mert az árszabályozás miatt a kis kutaknak vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális hasznuk keletkezik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
„Magyarországon igenis lakhatási válság van, hiába tagadja bárki"

„Magyarországon igenis lakhatási válság van, hiába tagadja bárki"

Amikor az Európai bizottságban a lakhatási válságról beszélünk, Magyarország általában a legrosszabb példa - fogalmazott meg kemény kritikát Joel Schons, a FIEC (Európai Építőipari Szövetség) Lakásügyi Munkacsoportjának elnöke az ÉVOSZ szerdán megrendezett konferenciáján tartott előadásában. A kijelentés Csepeti Ádám, a hazai stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár ugyanezen az eseményen elhangzott előadására reagált. A politikus a kormány lakáspolitikai terveit ismertette és kijelentette, hogy Magyarországon nincsen lakhatási válság.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×