Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Moszkva, 2018. július 15.A francia játékosok ünnepelnek a világbajnoki trófeával az oroszországi labdarúgó-világbajnokság Franciaország - Horvátország döntő mérkőzése után a moszkvai Luzsnyiki Stadionban 2018. július 15-én. Franciaország 4-2-re győzött. Balról Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök. (MTI/EPA/Mahmud Háled)
Nyitókép: MTI/EPA/Mahmud Háled

Kiderült, mennyit keres a világsztárrá lett horvát államfő

Összeállítás arról, hogy mennyi keresnek az államfők a volt jugoszláv tagköztársaságokban.

A volt jugoszláv tagköztársaságokban Borut Pahor szlovén államfőnek van a legmagasabb fizetése, 3322 euró (valamivel több mint 1 millió forint), ennek harmadát, 1083 eurót (350 ezer forint) keresi Aleksandar Vucic szerb államfő, ami a legalacsonyabb elnöki fizetés a régióban - írta kedden a Pobjeda című montenegrói napilap.

Háromezer euró körüli a fizetése Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfőnek és a háromtagú boszniai államelnökség mindhárom tagjának. A horvát összeférhetetlenségi bizottság honlapja szerint a labdarúgó-világbajnokság horvát mérkőzései alatt világhírre szert tevő Grabar-Kitarovic havi fizetése 3276 eurót tesz ki.

A boszniai választási bizottság adatai alapján Bakir Izetbegovic, a kollektív államelnökség bosnyák tagja 2862, Dragan Covic, a horvát tag 2874 és Mladen Ivanic, a szerb tag 3536 eurót keres havonta.

Havi 2873 eurós fizetése van Hashim Thaci koszovói elnöknek.

A montenegrói korrupcióellenes ügynökség honlapján nincs adat Milo Djukanovic államfő havi jövedelméről, de ismert, hogy elődje 2420 eurót keresett, így valószínűleg Djukanovicnak is ennyi a fizetése.

Kevesebb mint kétezer eurót keres Ilir Meta albán és Gjorge Ivanov macedón elnök, előbbi 1425, utóbbi 1250 eurót.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×