Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Moszkva, 2018. július 15.A francia játékosok ünnepelnek a világbajnoki trófeával az oroszországi labdarúgó-világbajnokság Franciaország - Horvátország döntő mérkőzése után a moszkvai Luzsnyiki Stadionban 2018. július 15-én. Franciaország 4-2-re győzött. Balról Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök. (MTI/EPA/Mahmud Háled)
Nyitókép: MTI/EPA/Mahmud Háled

Kiderült, mennyit keres a világsztárrá lett horvát államfő

Összeállítás arról, hogy mennyi keresnek az államfők a volt jugoszláv tagköztársaságokban.

A volt jugoszláv tagköztársaságokban Borut Pahor szlovén államfőnek van a legmagasabb fizetése, 3322 euró (valamivel több mint 1 millió forint), ennek harmadát, 1083 eurót (350 ezer forint) keresi Aleksandar Vucic szerb államfő, ami a legalacsonyabb elnöki fizetés a régióban - írta kedden a Pobjeda című montenegrói napilap.

Háromezer euró körüli a fizetése Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfőnek és a háromtagú boszniai államelnökség mindhárom tagjának. A horvát összeférhetetlenségi bizottság honlapja szerint a labdarúgó-világbajnokság horvát mérkőzései alatt világhírre szert tevő Grabar-Kitarovic havi fizetése 3276 eurót tesz ki.

A boszniai választási bizottság adatai alapján Bakir Izetbegovic, a kollektív államelnökség bosnyák tagja 2862, Dragan Covic, a horvát tag 2874 és Mladen Ivanic, a szerb tag 3536 eurót keres havonta.

Havi 2873 eurós fizetése van Hashim Thaci koszovói elnöknek.

A montenegrói korrupcióellenes ügynökség honlapján nincs adat Milo Djukanovic államfő havi jövedelméről, de ismert, hogy elődje 2420 eurót keresett, így valószínűleg Djukanovicnak is ennyi a fizetése.

Kevesebb mint kétezer eurót keres Ilir Meta albán és Gjorge Ivanov macedón elnök, előbbi 1425, utóbbi 1250 eurót.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×