eur:
411.7
usd:
392.54
bux:
79948.78
2024. november 25. hétfő Katalin

Törökországban bezártak a szavazóhelyiségek az államfő- és parlamenti választáson

Helyi idő szerint délután 17 órakor (közép-európai idő szerint délután 16 órakor) bezártak a szavazóhelyiségek Törökországban a vasárnapi előrehozott államfő- és parlamenti választáson. A voksolás a török híradások szerint nagyobb rendbontások nélkül ért véget.

Azok, akik pontban 17 órakor még sorban álltak, leadhatták szavazatukat.

Az első részeredmények várhatóan helyi idő szerint este 18 óra után érkeznek.

A Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Sadi Güven korábban azt nyilatkozta: reméli, hogy helyi idő szerint éjfél előtt (közép-európai idő szerint 23 óra előtt) a YSK ki tudja hirdetni a vasárnapi államfő- és parlamenti választás eredményét. Az NTV török hírtelevízió közlése alapján elsőként az államfőválasztás szavazólapjait számolják majd össze.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a kora délutáni órákban Isztambulban járult az urnához. A politikus a helyszínen újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Törökország ezzel a választással demokratikus forradalmat visz végbe és az elnöki rendszerrel komoly előrelépést tesz azért, hogy a jelenlegi civilizációk szintje fölé emelkedjen. Erdogan egyúttal közölte, hogy értesülései szerint a részvételi arány országos viszonylatban "jónak tűnik". Törökországban a részvételi arány általában véve is jóval meghaladja még a legfejlettebb országokét is, ami azt mutatja, hogy Törökországban a demokrácia mennyire érett és előrehaladott - fogalmazott.

A kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) szóvivője, Bülent Tezcan délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta: a főként kurdok lakta délkeleti Sanliurfa tartományból sok panasz érkezett.

Kifejtette: egy esetben például nyilvánvaló módon "kollektív szavazatleadás" történt. Tezcan az újságíróknak egy videofelvételt is bemutatott, amelyen saját elmondása szerint az látható, ahogy reggel, még a szavazóhelyiség megnyitása előtt borítékokat dobnak az urnába. Hozzátette: egy másik helyszínen már szombat éjszaka 100 borítékot az urnába helyeztek a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) pártszövetségét támogatva. Tezcan arról is beszélt, hogy a térségben a CHP megfigyelőire a választóhelyiségeknél rátámadtak vagy megfenyegették és kivezették őket.

Az Anadolu török állami hírügynökség a délutáni órákban jelentette, hogy jogi eljárást indítottak 10 külföldi állampolgár, köztük három francia, három német és négy olasz állampolgár ellen, amiért akkreditáció nélkül próbáltak meg beleavatkozni az előrehozott államfő- és parlamenti választás menetébe. A beszámolóból nem derül ki, hogy a jogi eljárás pontosan mit takar.

Az Anadolu leírta: az érintettek nem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői és más formában sem akkreditáltak Törökországban, ennek ellenére megfigyelőként mutatták be magukat azokban a szavazóhelyiségekben, ahová be akartak menni.

A belügyminisztérium beszámolója szerint az érintett külföldiek ellen kurdok lakta kelet- és délkelet-törökországi tartományokban, Agriban, Sirnakban, Batmanban és Diyarbakirban indult eljárás.

Agri tartomány kormányzói hivatala közölte: három francia állampolgárt a tartományi csendőrparancsnokságra szállítottak.

A koradélutáni órákban a Demirören török hírügynökség azt jelentette, hogy Sanliurfa tartomány Suruc körzetében a rendőrök a levegőbe lőve tudtak csak megállítani egy autót, amely a felszólításra gyorsítani kezdett. A hatóság a gépjárműben 4 zsáknyi előre lepecsételt szavazólapra bukkant. Az autó három utasát őrizetbe vették. A rendőrség úgy tudja, hogy a gyanúsítottak a szavazólapokat a környék iskoláiba tervezték szállítani, hogy azokat az ott már leadott szavazatokkal kicseréljék. Az ügyben nyomozás indult.

Szintén a Demirören számolt be arról is, hogy egy suruci iskolában két csoport pisztolyokkal és késekkel támadt egymásra. A verekedésnek a rendőrök vetettek véget.

Az összetűzésben hárman megsérültek, őket kórházba szállították, többeket előállítottak.

A Demirören szerint a nap folyamán 6 különböző suruci iskolában végződtek könnyebb sérülésekkel az összeszólalkozások.

A Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Sadi Güven a suruci esetekkel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy megteszik a megfelelő adminisztrációs és jogi lépéseket.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×