Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.57
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia

Nagy horderejű változás a londoni légi közlekedésben

A brit kormány kedden ismertetett döntése szerint megépülhet a súlyos kapacitásgondokkal küszködő londoni Heathrow repülőtéren a harmadik kifutópálya.

Chris Grayling közlekedési miniszter, aki a londoni alsóházban ismertette az évek óta feszült figyelemmel várt döntést, "történelmi horderejűnek" nevezte a legnagyobb londoni repülőtér új pályájának engedélyezését. Szavai szerint a beruházást az Egyesült Királyság nemzeti érdekei diktálják.

Grayling szerint a brit polgári repülési ágazat a legnagyobbak közé tartozik a világon. A szektor 22 milliárd fonttal (8 ezer milliárd forinttal) járul hozzá a brit hazai össztermék (GDP) éves értékéhez, félmillió alkalmazottat foglalkoztat, évente 285 millió utast szolgál ki, és tavaly 2,6 millió tonna teherárut továbbított.

Heathrow, a világ legnagyobb forgalmú két kifutópályás repülőtere azonban "megtelt", kapacitásszűkössége miatt máris lemaradásban van a globális versenytársak mögött, és ez a brit gazdaság egészére is kihat - hangsúlyozta a miniszter.

Grayling elismerte, hogy a harmadik pálya megépítése "heves érzelmeket szít" az érintett térségben. Bejelentette ugyanakkor, hogy a kormány 2,6 milliárd fontos (950 milliárd forintos) kártérítési és zajvédelmi juttatásban részesíti a helyi közösségeket. Ebből az összegből 700 millió fontot a környékbeli lakások, 40 millió fontot az iskolák hangszigetelésére lehet fordítani.

A közlekedési miniszter bejelentette azt is, hogy a Heathrow-t üzemeltető cég az aktuális piaci érték 125 százalékát kínálja azokért a lakóingatlanokért, amelyeket az építkezés miatt ki kell majd sajátítani. A repülőtér megtéríti emellett az érintett lakók teljes költözési és jogi költségeit is.

A repülőtér jelenlegi területétől északnyugatra tervezett harmadik pálya és a kiszolgáló létesítmények jelentős része lakott térségekben lenne. A beruházás helyszínének közvetlen térségében, illetve tőszomszédságában van három falu, Longford, Harmondsworth és Sipson, amelyekben nagy valószínűséggel több száz ingatlant le kell bontani.

A kormány döntését még az alsóháznak is jóvá kell hagynia. A végszavazás július közepéig várható.

A döntés bejelentésével egy időben közzétett 93 oldalas hatástanulmány szerint a harmadik pálya megépítésével 85,5 millióról 130 millióra növelhető Heathrow éves utasforgalmi kapacitása. A bővítéssel a tanulmány szerint 60 ezer új munkahely jöhet létre, és a reálgazdasági haszon a 2050-es évekig elérheti 70 milliárd fontot (csaknem 26 ezer milliárd forint).

Az új pályát várhatóan 2025 és 2030 között adhatják át a forgalomnak.

Nagy-Britanniában évtizedek óta indulatos vita tárgya, és gyakran belpolitikai feszültség okozója a rendkívül szűkös londoni repülőtéri kapacitás bővítésének ügye.

Heathrow harmadik pályájának legádázabb ellenfelei között van a környezetvédő mozgalmak és a helyi lakosság mellett Boris Johnson, London előző polgármestere, Nagy-Britannia jelenlegi külügyminisztere. Johnson még polgármesterként előterjesztett tervei alapján a Temze tengeri torkolatában, egy mesterséges vagy egy természetes szigetre kellene építeni egy új repülőteret, négy kifutópályával, Heathrow-t pedig be kell zárni, és helyén 250 ezer lakosú új nagyváros épülne.

Johnson a kabinet tagjaként sem változtatta meg véleményét: nemrégiben bejelentette, hogy ha kell, "a buldózerek elé fekve" akadályozza meg Heathrow új pályájának megépítését.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×