eur:
411.24
usd:
393
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Nagy horderejű változás a londoni légi közlekedésben

A brit kormány kedden ismertetett döntése szerint megépülhet a súlyos kapacitásgondokkal küszködő londoni Heathrow repülőtéren a harmadik kifutópálya.

Chris Grayling közlekedési miniszter, aki a londoni alsóházban ismertette az évek óta feszült figyelemmel várt döntést, "történelmi horderejűnek" nevezte a legnagyobb londoni repülőtér új pályájának engedélyezését. Szavai szerint a beruházást az Egyesült Királyság nemzeti érdekei diktálják.

Grayling szerint a brit polgári repülési ágazat a legnagyobbak közé tartozik a világon. A szektor 22 milliárd fonttal (8 ezer milliárd forinttal) járul hozzá a brit hazai össztermék (GDP) éves értékéhez, félmillió alkalmazottat foglalkoztat, évente 285 millió utast szolgál ki, és tavaly 2,6 millió tonna teherárut továbbított.

Heathrow, a világ legnagyobb forgalmú két kifutópályás repülőtere azonban "megtelt", kapacitásszűkössége miatt máris lemaradásban van a globális versenytársak mögött, és ez a brit gazdaság egészére is kihat - hangsúlyozta a miniszter.

Grayling elismerte, hogy a harmadik pálya megépítése "heves érzelmeket szít" az érintett térségben. Bejelentette ugyanakkor, hogy a kormány 2,6 milliárd fontos (950 milliárd forintos) kártérítési és zajvédelmi juttatásban részesíti a helyi közösségeket. Ebből az összegből 700 millió fontot a környékbeli lakások, 40 millió fontot az iskolák hangszigetelésére lehet fordítani.

A közlekedési miniszter bejelentette azt is, hogy a Heathrow-t üzemeltető cég az aktuális piaci érték 125 százalékát kínálja azokért a lakóingatlanokért, amelyeket az építkezés miatt ki kell majd sajátítani. A repülőtér megtéríti emellett az érintett lakók teljes költözési és jogi költségeit is.

A repülőtér jelenlegi területétől északnyugatra tervezett harmadik pálya és a kiszolgáló létesítmények jelentős része lakott térségekben lenne. A beruházás helyszínének közvetlen térségében, illetve tőszomszédságában van három falu, Longford, Harmondsworth és Sipson, amelyekben nagy valószínűséggel több száz ingatlant le kell bontani.

A kormány döntését még az alsóháznak is jóvá kell hagynia. A végszavazás július közepéig várható.

A döntés bejelentésével egy időben közzétett 93 oldalas hatástanulmány szerint a harmadik pálya megépítésével 85,5 millióról 130 millióra növelhető Heathrow éves utasforgalmi kapacitása. A bővítéssel a tanulmány szerint 60 ezer új munkahely jöhet létre, és a reálgazdasági haszon a 2050-es évekig elérheti 70 milliárd fontot (csaknem 26 ezer milliárd forint).

Az új pályát várhatóan 2025 és 2030 között adhatják át a forgalomnak.

Nagy-Britanniában évtizedek óta indulatos vita tárgya, és gyakran belpolitikai feszültség okozója a rendkívül szűkös londoni repülőtéri kapacitás bővítésének ügye.

Heathrow harmadik pályájának legádázabb ellenfelei között van a környezetvédő mozgalmak és a helyi lakosság mellett Boris Johnson, London előző polgármestere, Nagy-Britannia jelenlegi külügyminisztere. Johnson még polgármesterként előterjesztett tervei alapján a Temze tengeri torkolatában, egy mesterséges vagy egy természetes szigetre kellene építeni egy új repülőteret, négy kifutópályával, Heathrow-t pedig be kell zárni, és helyén 250 ezer lakosú új nagyváros épülne.

Johnson a kabinet tagjaként sem változtatta meg véleményét: nemrégiben bejelentette, hogy ha kell, "a buldózerek elé fekve" akadályozza meg Heathrow új pályájának megépítését.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×