A dél-koreai elnöki hivatal egy magas rangú tisztviselője - korábbi budapesti nagykövete - azt mondta, Dél-Korea híd szerepet szeretne betölteni Washington és Észak-Korea között - hívta fel a figyelmet Csoma Mózes, Korea-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az InfoRádióban.

Az előzetes nyilatkozatok alapján azt is lehet tudni, hogy Trump elnök és Mun Dzse In között olyan négyszemközti találkozóra kerül sor, amin csak a tolmácsok vesznek részt - tette hozzá Csoma Mózes.

Mun Dzse In elnök azt fogja elmondani Trumpnak, hogy személyes tapasztalata szerint mire lehet számítani, mi az amiben engedékenyebb Kim Dzsong Un, és mi az amiben semmiképp sem

- fejtette ki a Korea-kutató, aki hozzátette azt is, hogy a harmadik Korea-közi csúcstalálkozó óta Észak-Korea nagyon sok engedményt tett: saját időzónáját a szöuli időzónához alakította, és vállalta a phungeri nukleáris kísérleti telep bezárását is. „Ennek ellenére nagyon kedvezőtlen üzenetet hordozott Észak-Korea számára az a hadgyakorlat, ami a múlthéten elindult, aztán felfüggesztésre került” – fogalmazott Csoma Mózes.

Egy nagyon szomorú következménye ennek a fagyossá váló hangulatnak, hogy a telep bezárásán a dél-koreai újságírók nem vettek részt, holott meginvitálták őket.

- tette hozzá Csoma Mózes.

Az Észak-Korea-Dél-Korea és Egyesült Államok közti kapcsolatba még Kína is beleszólhat, ugyanis Kínának nagy félelme a Korea közi enyhülés kapcsán, hogy kimarad ebből a dologból - mondta a szakértő.

Kim Dzsong Un két korábbi kínai látogatása azt az üzenetet hordozta a kínai államfő felé, hogy Kína semmiképp nem lesz kihagyva, de a fő törésvonal alapvetően az Egyesült Államok és Észak-Korea között húzódik - vélekedett Csoma Mózes.