A határozattervezet szövege szerint - amely pénteken jutott az AFP francia hírügynökség birtokába - a Biztonsági Tanács "kéri, hogy nemzetközi védelmi misszió küldésével hozzanak intézkedéseket a megszállva tartott palesztin területeken - így a Gázai övezetben - élő palesztin polgári lakosság megoltalmazására".

Arra nincs utalás a szövegben, hogy milyen formában működne a misszió, békefenntartókat vagy megfigyelőket kellene küldeni a térségbe. A tervezet mindössze arra kéri az ENSZ főtitkárát, hogy a határozat elfogadását követő 30 napon belül "tegyen ajánlásokat a palesztin polgári személyek biztonságának, védelmének és jólétének biztosítása érdekében".

Miután hétfőn mintegy hatvan palesztin halt meg a Gázai övezet határán tüntetők és izraeli katonák összecsapásában, amelyben az izraeli katonák könnygázzal és éles lőszerrel válaszoltak arra, hogy több tízezer palesztin erőszakba torkolló kísérleteket tett a kerítés megközelítésére, Kuvait már jelezte, hogy rövidesen határozattervezetet nyújt be a Biztonsági Tanácsban, ugyanis az ENSZ többi arab tagállamához hasonlóan úgy ítéli meg, hogy Izrael nem garantálja többé a palesztinok védelmét.

A szöveget azonban - amely egyértelműen Izraelt hibáztatja a történtekért - szavazásra kerülése esetén az Egyesült Államok, a zsidó állam rendíthetetlen nyugati támasza várhatóan megvétózza. Az első tárgyalási fordulót a tervezetről a BT tizenöt tagja között hétfő délutánra tűzték ki egy nevének elhallgatását kérő diplomata szerint.

"Ennek a kemény szövegnek semmi esélye nincs az elfogadásra. (...) Elvi okokból az Egyesült Államok elutasítja", hogy a közel-keleti kérdést az ENSZ intézze - tette hozzá a diplomata, aki szerint Washington már a szövegről tartandó vitát is meg fogja vétózni.

2014-ben Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke egyszer már az ENSZ főtitkárához fordult azzal a kéréssel, hogy foglalkozzon a palesztinok védelmének kérdésével. Egy évvel később a világszervezet főtitkára a létező módszereket - közöttük békefenntartók küldését, védnökséget, mandátumot - tartalmazó részletes leírást tett közzé.

A Kuvait által benyújtott szövegtervezetben a Biztonsági Tanács elítélné "az erő alkalmazását a megszálló izraeli hadsereg által, így a sebesüléseket és halált okozó éles lőszer bevetését polgári tüntetők - közöttük gyermekek, egészségügyi dolgozók és újságírók - ellen".

A dokumentum "megerősíti a békés gyülekezéshez és tüntetéshez való jogot", és a nemzetközi jogra hivatkozva hangsúlyozza a véres események "független, pártatlan és átlátható kivizsgálásának fontosságát".

A határozattervezet kéri a Gázai övezet elleni "blokád teljes feloldását", a humanitárius segítség akadálytalan eljuttatásának lehetőségét a Gázai övezetbe, az izraeli katonai lépések azonnali leállítását, valamint a konfliktus rendezésére irányuló politikai folyamat újraindítását "hiteles tárgyalások" keretében.

Danni Danon, Izrael állandó ENSZ-képviselője szégyenletesnek nevezte a határozattervezetet, mert azzal szerinte a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet "háborús bűncselekményeit" támogatnák, amelyeket a saját befolyásának megőrzése érdekében követett el Izrael és a gázai lakosok ellen, az utóbbiak közül sokat a halálba küldve.