INFORÁDIÓ 
2018. december 17. hétfő
Lázár, Olimpia

európai unió

csúcstalálkozó

szófia

nyugat-balkán

Az EU támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját

Infostart / MTI

Az Európai Unió (EU) támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját, és eltökélt szándéka, hogy a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának segítése érdekében minden szinten megerősítse szerepvállalását - hangsúlyozták az európai uniós országok állam- és kormányfői a nyugat-balkáni országok vezetőivel csütörtökön Szófiában tartott csúcstalálkozójukon, de arra figyelmeztettek: a térség országai a közeljövőben nem csatlakozhatnak az unióhoz. A nyugat-balkáni országok ismét elkötelezték magukat az európai integráció mellett.

A nyugat-balkáni országok integrációja elsődleges fontosságú az Európai Unió számára, amely a jövőben is a térség legmegbízhatóbb partnere marad - szögezte le Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön a bolgár fővárosban.

"Nincs más jövő a Nyugat-Balkán előtt, mint az Európai Unió, nincs alternatíva, nincs B-terv" - mondta Tusk a csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón.

Angela Merkel német kancellár eközben azt hangsúlyozta, hogy nincs értelme csatlakozási céldátumokról beszélni az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban.

A politikus a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kifejtette: nem tartja helyesnek, hogy az Európai Bizottság 2025-ös céldátumot jelölt meg arra, hogy Szlovénia és Horvátország után a térség újabb államai csatlakozzanak a közösséghez, mert egy ország felvételét nem az idő, hanem a felkészülés előrehaladása határozza meg. Azt kell vizsgálni, hogy miként halad a jogállamiság érvényesítése és a korrupció elleni küzdelem, és milyenek a további keretfeltételek.

Hasonlóan vélekedett Emmanuel Macron francia elnök is. "Nem támogatom a további bővítést, amíg nem kapjuk meg a szükséges biztosítékokat, és mielőtt az érintett országok tényleges reformokat végrehajtották"

- jelentette ki.

A szófiai találkozó elsődleges célja az lett volna, hogy az EU szorosabbra fűzze kapcsolatát a térséggel, de a transzatlanti feszültségek teljesen felborították az európai vezetők napirendjét.

Theresa May brit miniszterelnök a csúcsértekezleten azt hangsúlyozta: érvényben kell tartani az iráni nukleáris fejlesztés korlátozásáról kötött többhatalmi egyezményt azután is, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten bejelentette az Egyesült Államok kilépését a megállapodásból.

May külön háromoldalú megbeszélésre ült össze Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel az amerikai lépés után előállt helyzet áttekintésére. A londoni kormányfői hivatal tájékoztatása szerint az iráni megállapodást aláíró három nyugat-európai hatalom vezetői szófiai megbeszélésükön megerősítették, hogy változatlanul szilárdan elkötelezettek az egyezmény érvényben tartása mellett, mivel a közös biztonsági érdekek szempontjából fontosnak tartják a szerződésben foglaltak végrehajtását.

Theresa May szóvivőjének londoni tájékoztatása szerint a brit kormányfő, a német kancellár és a francia elnök hangsúlyozta, hogy Iránnak szintén tartania kell magát a továbbiakban is a megállapodásból eredő kötelezettségeihez.

A Downing Street beszámolója szerint a három nyugat-európai ország vezetői megerősítették, hogy

változatlanul aggályosnak tartják a ballisztikus rakéták kifejlesztését célzó iráni programot, valamint Irán térségbeli aktivitását, amely megítélésük szerint egyértelműen hozzájárul a régió destabilizálásához.

Franciaország feladata a béke és a stabilitás biztosítása a közép-keleti térségben - jelentette ki Emmanuel Macron a csúcstalálkozó után tartott sajtóértekezletén.

Macron leszögezte: Franciaország továbbra is a 2015-ben megkötött iráni atomalku fenntartása érdekében munkálkodik, bármilyen döntéseket hozzon is az Egyesült Államok.

"A kérdés mindenekelőtt geopolitikai. Nem leszünk Irán szövetségesei az Egyesült Államok ellenében. Nem fogunk kereskedelmi háborút sem kirobbantani az Egyesült Államokkal Irán kapcsán, vagy ellenszankciókat bevezetni az amerikai vállalatokkal szemben" - hangsúlyozta a francia vezető.

Macron elmondta: az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem és Irán kérdése létfontosságú próbája annak, hogy Európa ki tud-e állni az érdekeiért. "A kereskedelem kérdésében egyértelműen fogalmaztunk. Nem lehet szó részletes tárgyalás Washingtonnal, mielőtt meg nem kapjuk az állandó felmentést" az importvámok alól - tette hozzá.

Kivétel nélkül valamennyi európai uniós (EU-s) tagország kiáll az iráni atomprogramról kötött megállapodás mellett - erősítette meg Merkel is.

A következő lépésben tárgyalásokat kezdenek Washingtonnal, valamint az egyezmény többi részesével azzal a céllal, hogy Irán továbbra is teljesítse a megállapodás előírásait.

A tárgyalások azokról az ügyekről is szólnak majd, amelyeket "mi is éppen úgy aggodalommal szemlélünk, mint az Egyesült Államok", köztük Irán rakétafejlesztési programjáról - tette hozzá a német kancellár.

Az Irán elleni amerikai szankciók esetleges EU-s kárvallottjainak támogatásáról kérdésre válaszolva elmondta: "nem tudunk, és nem is szabad illúziókat kelteni" az EU-s cégek teljes körű kárpótlásáról.

Az Európai Bizottság aktiválni fogja azt az úgynevezett blokkoló rendeletet, amely megtiltja az európai cégek számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak

- jelentette be sajtótájékoztatóján a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker.

"Kötelességünk megóvni az európai vállalatokat (az amerikai szankciók negatív hatásaitól). Cselekednünk kell, és épp ezért péntek délelőtt aktiváljuk az 1996-ban született blokkoló rendeletet" - mondta.

Kijelentette: arról is döntés született, hogy lehetővé teszik az Európai Beruházási Bank számára, hogy segítse az európai cégek iráni befektetéseit.

A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
 
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018