INFORÁDIÓ 
2018. július 18. szerda
Frigyes
európai unióreformcsúcstalálkozóorbán viktorantonio tajanidonald tuskangela merkel
Az unió jövőjéről egyeztettek

Az unió jövőjéről egyeztettek

Infostart / MTI

Egynapos csúcstalálkozót tartottak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben. Szó volt az EU működésének átalakításáról, a csúcsjelölti rendszerről, az EP-képviselők és az uniós biztosok számának csökkentéséről, valamint a strukturális alapok feltételekhez kötéséről is. Orbán Viktor a találkozó előtt arról beszélt, hogy szóba kell hozni a magyar határkerítés kérdését, amire Brüsszelnek pénzt kell adnia.

Az uniós állam- és kormányfők nagy többsége ellenzi az úgynevezett csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását, a jövő évi európai választások eredményétől függetlenül tervezik megnevezni jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára - közölték bennfentes, névtelenséget kérő források a tagállami vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján.

Az ülés résztvevői közül többen is leszögezték, hogy ugyan az európai pártok megnevezhetik a saját listavezetőiket, az uniós vezetők "független döntése", hogy kit jelölnek az Európai Bizottság elnöki tisztségére.

Beszámolóik szerint a tanácskozáson teljességgel elvetették azon javaslatokat, melyek értelmében a képviselői helyek egy részét páneurópai listákról választanák meg 2019-ben az Európai Parlamentben (EP), de később, a 2024-es választások előtt még visszatérhetnek a kérdésre.

Az állam- és kormányfők ugyanakkor támogatásukról biztosították a tervezetet, amellyel

751-ről 705-re csökkentenék az EP-képviselők számát az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után.

Az illetékesek arról számoltak be, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonásáról szóló felvetést határozottan elutasították. Ezt állítólag Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke hozta fel a vitán, de komoly ellenállásba ütközött, támogatólag pedig senki nem lépett fel.

A résztvevők az uniós biztosok számának esetleges jövőbeli csökkentését is elutasították. Nem mindenki szólalt fel, de aki igen, az nem támogatta az ötletet.

Az egyeztetés az intézményi kérdésekről véget ért, jelenleg a következő téma, a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés vitája zajlik.

  • A 2014-ben először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az Európai Parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként.
  • Az ellenzők szerint az EP ezzel jogköröket bitorol el a tagállamoktól, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát, és jelöltet a parlament választja meg.
  • A csúcsjelölti rendszer alkalmazását számos tagállam határozottan ellenzi, az Európai Parlament azonban februári állásfoglalásában leszögezte: készek elutasítani azon jelölteket a bizottság elnöki posztjára, akik egyik pártcsaládnak sem voltak listavezetői.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tanácskozás után kijelentette:ez a rendszer nem teszi demokratikusabbá az Európai Unió működését, ennek épp az ellenkezője igaz.

A V4 országok Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint nem támogatják a csúcsjelölti rendszert.

Sebastian Kurz osztrák kancellár viszont azt mondta, hogy mindig is pozitívan tekintett a rendszerre, és kiáll az álláspontja mellett. "A folyamat nem automatikus, de gyakorlattá vált, és arra számítok, hogy ezúttal is így fogunk eljárni" - fogalmazott.

Strukturális alapok, költségvetés

Meg kell fontolni az javaslatot, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket - jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a csúcstalálkozót követően.

Véleménye szerint "meg kell fizetniük az árat" azoknak az országoknak, amelyek nem vesznek részt teljes mértékben és szolidáris alapon a migráció kezelésében és nem tartják tiszteletben az uniós szabályokat.

Nyilatkozatában Tajani az uniós költségvetéssel kapcsolatban kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy hatékonyabb válaszokat tudjon adni a jelentkező kihívásokra. Ehhez olyan uniós költségvetésre van szükség, amely tükrözi Európai biztonságával, a migrációval és munkanélküliséggel kapcsolatos elképzeléseit.

Angela Merkel német kancellár kijelentette: a 2020 utáni uniós költségvetésben tükröződnie kell, hogy egyes országokra nagyobb migrációs nyomás nehezedik más tagállamoknál. Hasonlóan nyilatkozott Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök is.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: az uniós strukturális alapoknak nem kell támogatnia azokat az országokat, amelyek nem tisztelik az uniós alapszerződésben foglaltakat. Az adóparadicsomnak számító uniós tagállamokat sem, sem pedig a szociális dömpinget "szervező" kormányokat, amelyek az adóztatás mértékének csökkentésével, illetve a bérekre és a szociális ellátásra vonatkozó szabályok lazításával igyekeznek erősíteni versenyképességüket.

  • Mark Rutte holland miniszterelnök elmondta, hogy lát bizonyos előnyöket a nemrég bemutatott javaslatban, de a kérdést alaposan meg kell vizsgálni. Hozzátette, kormánya elsősorban az alapján osztaná el a strukturális alapokból származó pénzeket, hogy a támogatásokkal elérhetőek-e "a kívánt célok, a szükséges változások".
  • Rövid sajtótájékoztatóján Sebastian Kurz osztrák kancellárt is megkérdezték erről, aki hangsúlyozta, "alapvetően meg tudja érteni annak az ötletét, hogy bizonyos feltételeket szabjanak". "Csak annyit kérnék, hogy ne mindig a menekültekre fókuszáljunk, ugyanis a szolidaritás jóval többről szól a menekültek befogadásánál" - fogalmazott.
  • Dalia Grybauskaite litván elnök azon véleményének adott hangot, hogy ezen uniós alapok egyetlen célja az EU szegényebb tagállamainak integrálása kell legyen.

Orbán Viktor: Az EU az európaiaké

Eljött az ideje, hogy érdemi tárgyalások kezdődjenek a határvédelemre fordított pénzekről, ugyanis Magyarország több mint egymilliárd eurót költött az európai határok megvédésére. Ezzel "nemcsak magunkat, hanem Európát is védjük" - mondta a Brüsszelben a Facebookra feltöltött videoüzenetében Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.

Az unió ennek legalább a felét térítse meg! - jelentette ki. "Ezt is szóba kell hozni a mai napon. Munkára fel!" - tette hozzá Orbán Viktor.

Az uniós csúcstalálkozó legfontosabb témája az Európai Unió belső átalakítása, amellyel kapcsolatban "vannak egészen abszurd javaslatok is" - fogalmazott a kormányfő. Ilyen például, hogy az Európai Parlament helyeinek szétosztásánál ne csak az európai állampolgárokat, hanem a migránsokat is vegyék figyelembe - közölte a miniszterelnök.

Magyarország számára ez nem fogadható el, hiszen az Európai Unió az európaiaké és az európai állampolgároké - jelentette ki.

A kormányfő az egynapos brüsszeli uniós csúcstalálkozó megkezdésekor megosztott üzenetben elmondta, az ülés folyamán javaslatot kíván tenni az úgynevezett "piros lap" eljárásra, amellyel nőne a nemzeti parlamentek szerepe, és jogot kapnának arra, hogy megállítsák az Európában zajló vitákat, ha úgy érzik, hogy az egy adott ország nemzeti érdekét sérti.

A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
 
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH