eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Soros: tragikus hiba, végzetes tévedés

Soros: tragikus hiba, végzetes tévedés

Soros György szerint tragikus hiba Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. A magyar-amerikai nagybefektető a Mail on Sunday című konzervatív, erőteljesen EU-ellenes irányvonalú vasárnapi brit lap online kiadásában megjelent cikkében reagált a lap által ellene intézett támadásokra.

Az ügy előzményeként a The Daily Telegraph című konzervatív, szintén erősen EU-szkeptikus irányvonalú napilap a héten megírta, hogy Soros 400 ezer fontot (140 millió forintot) adományozott az általa létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül a Best for Britain kampányszervezetnek, amelynek meghirdetett célja az, hogy "nyitva maradjon" az Egyesült Királyság előtt a további EU-tagság lehetősége.

A lap értesülése szerint a Soros György által támogatott Brexit-ellenes brit szervezet hamarosan kampányt is indít a kilépési folyamat leállítására.

A Telegraph cikke nyomán a Mail-lapcsoport hétközi kiadása, a Daily Mail erőteljesen támadó hangvételű cikkben minősítette "szennyes pénznek" a Brexitet ellenző civil szervezetnek Soros által nyújtott anyagi támogatást, és követelte, hogy Soros György "takarodjon" a brit belpolitikából.

Válaszul Soros a lap vasárnapi online kiadásának kommentárrovatában megjelent válaszcikkében leszögezi: soha nem titkolta, hogy ellenzi Nagy-Britannia kilépését az EU-ból, sőt az uniós tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás idején is éppen a Mail on Sunday hasábjain fejtette ki nézeteit.

Vasárnapi cikkében Soros György a Brexitet tragikus hibának, a brit EU-tagságról tartott népszavazást pedig - amelyen a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - végzetes tévedésnek nevezi.

A tapasztalatok Soros szerint azt mutatják ugyanis, hogy a népszavazásokon gyakran rossz döntések születnek, mivel "a lelkiismeretlen agitátorok által felheccelt emberek" a referendumokat a pillanatnyi helyzettel szembeni elégedetlenségük kifejezésére használják, a későbbi következmények mérlegelése nélkül.

"Az a tény, hogy a helyzet nem kielégítő, nem jelenti azt, hogy ne válhatna még rosszabbá. Nagy-Britanniában ez történt"

- áll a cikkben.

Soros szerint a Brexittel mindenki veszít. Nagy-Britannia nélkül gyengül Európa képessége a demokratikus értékek megvédésére és előmozdítására, és hiányozni fog az EU szükséges intézményi reformja érdekében kifejtett brit nyomás is.

Európa harmadik legnagyobb gazdaságát és a liberális gazdaságpolitika legerősebb szószólóját is elveszíti.

Nagy-Britannia az EU-n kívülre kerülve elveszíti globális befolyásának jelentős részét, és az elmúlt 45 év sikeres gazdasági integrációjának folyamata is "hátramenetbe kapcsol" - írja Soros György.

A szerző szerint nem létezik baráti válás,

a válás mindig pusztító, és illúzió azt várni, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió gazdaságainak szétválása a kilépési tárgyalásokra rendelkezésre álló két év alatt végbemehet.

Soros szerint e szétválási folyamat legalább öt évig, de ennél akár még sokkal hosszabb ideig is eltart majd, és legalábbis az átmeneti időszakban az EU és Nagy-Britannia barátból ellenséggé válik.

Soros György szerint a Brexit generációs megosztottságot is okozott a brit társadalomban, mivel a 35 éven aluliak túlnyomó többsége a bennmaradásra, az 55 évnél idősebbek zöme a kilépésre voksolt. A referendumon az idős szavazók kerültek fölénybe, ám a fiatalok viselik majd a Brexit következményeit a következő évtizedekben.

Ez erősíti a fiatalok csalódottságát a demokráciában, ugyanakkor felveti annak a kilátását is, hogy Nagy-Britannia végső soron vissza akar majd lépni az EU-ba.

Európa kapui a jövőben is nyitva maradhatnak, de ha Nagy-Britannia most kilép, soha nem tud a jelenlegihez hasonló kedvező feltételekkel visszalépni - vélekedik Soros György.

A nagybefektető szerint nem elég pusztán megfordítani az EU-népszavazáson elért szavazatarányt, a bennmaradást pártolóknak a kilépésre voksolók nem egészen 52 százalékánál számottevően nagyobb többségre kell szert tenniük Európa meggyőzéséhez arról, hogy az unióval szembeni brit hozzáállás alapvetően megváltozott.

Soros György szerint e folyamat a megfelelő irányban halad. A kérdés az: miképp lehet lendületét annyira felerősíteni, hogy a következő hat-kilenc hónapban fordulópont legyen elérhető.

Az általa segített Brexit-ellenes szervezet, a Best for Britain célja egybegyűjteni azokat az erőket, amelyek célja Nagy-Britannia benntartása az Európai Unióban, és e törekvésében e szerveződést "teljes szívemből támogatom" - fejeződik be Soros György írása.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×