A politikus elmondta: a múlt héten egyeztetett a helyi törvényhozás pártjaival, amelynek eredménye szerint Puigdemont az, aki a legnagyobb támogatással rendelkezik.
A házelnök bejelentette azt is, hogy találkozót kezdeményez Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel Katalónia jelenlegi "rendellenes" helyzetéről.
Mint mondta, találkozni kíván azzal a három katalán képviselővel, akik jelenleg előzetes letartóztatásban vannak, valamint a leváltott elnökkel és négy politikus társával, akik pedig Brüsszelben.
A katalán parlament elnöke arról nem beszélt, hogy mikor szavaznak a képviselők a jelöltről, a jogszabályi előírások szerint az elnökválasztási folyamatot január 31-ig meg kell kezdeni.
Egyelőre az sem tisztázott, hogy a távollévő elnökjelölt miként venne részt a róla szóló választásban. Internetes Skype-kapcsolat révén, vagy egy másik képviselő olvasná fel helyette programbeszédét, esetleg a szöveget írásban nyújtanák-e be a törvényhozásnak - korábban ezek a lehetőségek merültek fel.
Elfogatóparancs
A spanyol ügyészség európai elfogatóparancs ismételt kiadását kérte a madridi legfelsőbb bíróságtól Carles Puigdemont ellen. Az ügyészség kérelmének indoka, hogy a katalán politikus csaknem három hónap után elhagyta Brüsszelt, ahova a spanyol igazságszolgáltatás elől menekült.
A volt elnök Dániába utazott, ahol egy konferencián vesz részt a koppenhágai egyetemen. A kétnaposra tervezett úton dán politikusokkal is találkozik.
Belgiumban a bíróság mérlegeli a kiadatást az európai elfogatóparancs alapján, Dániában viszont nem.
A spanyol ügyészség újabb indítványáról Pablo Llanera bíró dönt, ő az, aki december elején úgy határozott: visszavonja a még novemberben kiadott európai elfogatóparancsot Puigdemont és leváltott kormánya négy tagja ellen.
A spanyol legfőbb ügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezett eljárást a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben arra hivatkozva, hogy döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én.