Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Genf, 2018. március 21.Carles Puigdemont leváltott katalán elnök beszél a Számít-e még a függetlenség a 21. századi Európában? című panelbeszélgetésen Genfben 2018. március 21-én. (MTI/EPA/Salvatore Di Nolfi)
Nyitókép: SALVATORE DI NOLFI

Újra kiadták az európai elfogatóparancsot Puigdemont ellen

Európai elfogatóparancs újbóli kiadásáról döntött Carles Puigdemont leváltott katalán elnök, valamint volt kormányának külföldön lévő négy tagja ellen a spanyol legfelsőbb bíróság pénteken.

Pablo Llarena bíró azután határozott erről, hogy vádat emelt a politikusok ellen lázadás, illetve közpénzek hűtlen kezelése miatt a tavaly október 1-én alkotmányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezése és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása következményeként.

Carles Puigdemont október végén, leváltását követően hagyta el Spanyolországot, azóta is Belgiumban tartózkodik önkéntes száműzetésben, és többször kifejtette, hogy szerinte nem részesülne igazságos bírósági eljárásban Spanyolországban.

Genf, 2018. március 21.
Carles Puigdemont leváltott katalán elnök beszél a Számít-e még a függetlenség a 21. századi Európában? című panelbeszélgetésen Genfben 2018. március 21-én. (MTI/EPA/Salvatore Di Nolfi)
Genf, 2018. március 21. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök beszél a Számít-e még a függetlenség a 21. századi Európában? című panelbeszélgetésen Genfben 2018. március 21-én. (MTI/EPA/Salvatore Di Nolfi)

Vele együtt Belgiumban tartózkodik volt kormányának három tagja Toni Comín, Meritxell Serret és Lluís Puig, míg Clara Ponsatí volt oktatási tanácsos Skóciában van, ahol a St. Andrews Egyetemen vállalt állást.

Tavaly kiadták, majd visszavonták

A politikusok ellen először a spanyol központi büntetőbíróság adott ki európai elfogató parancsot még november elején, ennek nyomán Belgiumban elindult az ehhez kapcsolódó bírósági eljárás.

Ám mielőtt ez véget ért, és a belga hatóságok döntöttek volna arról, hogy kiadják-e a katalán politikusokat, az ügy Spanyolországban átkerült a legfelsőbb bíróságra, amely visszavonta az európai elfogatóparancsot az eljárások egységesítésére hivatkozva.

A politikusok ekkor még olyan bűncselekmények gyanúsítottjai is voltak, amelyek miatt végül nem emeltek vádat ellenük.

A most kiadott európai elfogatóparancs vonatkozik Marta Rovirára is, a függetlenségi Katalán köztársasági Baloldal (ERC) nevű párt főtitkárára, aki nem jelent meg pénteken a bíróságon, hanem levélben közölte, hogy elhagyta az országot. Sajtóinformációk szerint Svájcba utazott.

A legfelsőbb bíróság lázadás miatt emelt vádat ellene.

Lázadásért akár 30 év is járhat

A katalán függetlenségi politikusok elleni vádak közül a lázadás számít a legsúlyosabbnak, a spanyol büntető törvénykönyv szerint a maximálisan kiszabható büntetés érte 30 év szabadságvesztés.
Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×