Emmanuel Macron szerint a kazah fővárosban Moszkva, Teherán és Ankara által folytatott tárgyalási folyamat nem elegendő. A Franciaország által javasolt összekötő csoport az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjából - az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia -, valamint "a konfliktusban érintett felekből" állna.

Az ENSZ-közgyűlésben első ízben felszólaló Emmanuel Macron hozzátette: a humanitárius és orvosi segítséghez való hozzájutás Szíria-szerte történő biztosítása Franciaország egyik prioritása lesz, amikor a októberben átveszi az ENSZ Biztonsági Tanácsa soros elnöki tisztét.

Emmanuel Macron "súlyos hibának" nevezte az Iránnal 2015-ben megkötött megállapodás felmondását, és jelezte, hogy nyitott a szerződés 2025 után történő meghosszabbításáról szóló tárgyalásokra, oly módon, hogy az iráni ballisztikusrakéta-programot is ellenőrzés alá tudják vonni.

,,Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása iránti elkötelezettségünknek köszönhetően stabil, erőteljes megállapodást tudtunk elérni, amely révén ellenőrizni lehet, hogy Irán ne tegyen szert atomfegyverre. Súlyos hiba lenne felmondani anélkül, hogy semmit sem javasolunk helyette, be ne tartani felelőtlenség lenne, mert ez egy hasznos szerződés" - érvelt Emmanuel Macron.

Hat nagyhatalom arról állapodott Teheránnal, hogy iráni atomprogram kizárólag békés célokra történő korlátozása fejében fokozatosan feloldják az Irán elleni szankciókat. A szintén az ülésszak általános vitájában felszólaló Donald Trump amerikai elnök ismét bírálta a megállapodást.

A francia elnök bírálta a mianmari rohingják ellen folytatott "etnikai tisztogatást".

"Be kell szüntetni a katonai műveleteket, biztosítani kell a humanitárius segélyhez való hozzájutást és helyre kell állítani a jogot mindazzal szemben, ami tudomásunk szerint nem más, mint "etnikai tisztogatás" - hangsúlyozta a francia elnök.

A 2015-ben Párizsban megkötött klímaegyezményt hevesen védve a francia államfő leszögezte, hogy

a megállapodáson lehet javítani, de nem fogják újratárgyalni.

"Nem fogunk meghátrálni" - hangsúlyozta. Hozzátette: Franciaország tiszteletben tartja az Egyesült Államok döntését, de a "kapu mindig nyitva lesz". Donald Trump amerikai elnök június elején jelentette be, hogy kilépteti országát a klímaegyezményből. Macron bejelentette azt is, hogy Franciaország 2020-ig 5 milliárd eurót költ az éghajlatváltozás elleni harcra.

Az általános vitában felszólalt kedden Andrej Kiska szlovák elnök is, aki a menekültválság kapcsán hangsúlyozta: "a menekülteknek szükségük van az empátiánkra és a segítségünkre". A világ sok részében nő a nacionalizmus, a szélsőségesség, a fajgyűlölet, a vallási vakbuzgóság, amelyek a mai kori történelmünk legsúlyosabb szenvedéseit és véres mészárlásait kiváltottak - mutatott rá Kiska, aki hatékony nemzetközi együttműködést szorgalmazott az ENSZ intézményeiben a szegénység, az éhezés, a betegségek, az igazságtalanság és a diszkrimináció ellen. Kiska aggódását fejezte ki a harmadik éve tartó ukrajnai válság miatt. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia számára továbbra is a minszki megállapodást jelenti a válságból kivezető utat, és Pozsony továbbra is kész segítséget nyújtani Ukrajnának.