Ali Alvalíd al-Táni elmondta, hogy Katar hivatalosan "konzultációt kérvényezett" a három szóban forgó országgal, mert úgy véli: a bojkott sérti az áruk, szolgáltatások és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmére vonatkozó szabályokat, és

Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek erővel igyekszik gazdaságilag elszigetelni Katart.

A konzultációkat azzal a céllal kezdeményezik, hogy "megvitassák és tisztázzák a (Katar elleni) intézkedések törvényességét, és módot találjanak arra, hogy összhangba hozzák azokat a (WTO-n belül) vállalt kötelezettségeikkel". A kifogásolt intézkedések között van a katari kikötőkben bonyolított kereskedelemre és a katari állampolgárok beutazására vonatkozó tilalom, a katari honlapok letiltása, a tengeri határok lezárása, illetve a katari légitársaságok által üzemeltetett repülőjáratok kitiltása.

Ha 60 napon belül nem sikerül megegyezésre jutni, Katar eljárást indíthat a WTO-n belül, illetve megtorló válaszlépéseket tehet a három országgal szemben.

A bojkottot bevezető országok korábban már jelezték, hogy nemzetbiztonsági okokkal fogják indokolni a Katar elleni lépéseiket, egy, a WTO-szabályok által lehetővé tett - ám a gyakorlatban mindeddig soha nem alkalmazott és ellentmondásos megítélésű - mentességre hivatkozva.

Al-Táni hozzátette: országa a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet nevű ENSZ-ügynökség hétfői tanácskozásán is fel fogja vetni a bojkott ügyét.

Négy ország - Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein - júniusban szakította meg Katarral a diplomáciai kapcsolatokat, és szankciókat hozott ellene azzal az indoklással, hogy az emírség szélsőséges csoportokat finanszíroz, és zavaróan jó kapcsolatokat ápol Iránnal. A blokád feloldásának és a kapcsolatok normalizálásának feltételéül a négy ország 13 követelést megfogalmazó listát terjesztett elő, amelyet később hat közös "alapelvre" karcsúsított.