Nagyarányú bizalmat kapott kedden az új francia kormány a nemzetgyűlésben, miután Édouard Philippe miniszterelnök egyórás beszédében bemutatta gazdasági és társadalmi reformprogramját, amelyben vállalkozásbarát intézkedéseket és az állami kiadások lefaragását ígérte.

Az 577 fős alsóházban a jelenlévők közül 370-en szavaztak igennel, 67-en nemmel, 127-en pedig tartózkodtak. A nemzetgyűlésben 1959 óta nem volt ilyen kevés ellenszavazat és tartózkodás egy kormányprogram bemutatásakor.

Emmanuel Macron államfő centrista mozgalma, a Köztársaság lendületben 308 fős frakcióján kívül a politikai szövetséges centrista Modem 42, valamint a jobbközép Köztársaságiak több képviselője is bizalmat szavazott az új kormánynak.

"Semmiképpen sem tekintem biankó csekknek ezt a bizalmat. Köszönöm az összes képviselőnek, aki megszavazta, és természetesen tisztelem azokat is, akik nem szavaztak bizalmat" - mondta a miniszterelnök.

Miután hétfőn Emmanuel Macron a kongresszus előtt tartott programbeszédében megjelölte a következő öt év fő irányvonalát az intézményi modernizáció, a terrorizmus elleni harc és az európai építkezés kérdésében, a korábban a Köztársaságaik soraiban politizáló 46 éves Édouard Philippe konkrét bejelentéseket tett az oktatás, az igazságügy, a munkajog és főleg a költségvetési megszorítások területén.

A miniszterelnök beszédét gyakran szakította meg taps a parlamenti többség oldaláról.

Az új francia kormány célja a gazdasági növekedés beindítása, a miniszterelnök azt szeretné, ha "a vállalatoknak ismét kedvük lenne Franciaországba jönni és itt fejlődni", ezért a társasági adó 2022-ig a jelenlegi 33-ról 25 százalékra csökken.

Az előző, szocialista kormánytól megörökölt mintegy 8 milliárd eurós költségvetési túlköltekezés miatt a kormányfő ígéretet tett arra, hogy legalább 4 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő annak érdekében, hogy az államháztartási hiány még az idén a GDP-arányos 3 százalék alá csökkenjen, az Emmanuel Macron által a kampányban ígért adócsökkentéseket pedig 2018 helyett 2019-ben hajtja végre a kormány.

Más kampányígéretek viszont hivatalos céllá váltak: a védelmi költségvetés 2025-re a GDP 2 százalékára emelkedik, a gázolaj és a benzin ára kiegyenlítődik, 2022-re teljes lesz a szélessávúinternet-lefedettség az országban, és a kormány 15 ezer új férőhelyet létesít a börtönökben.

A migrációs válságot illetően Édouard Philippe azt mondta: "befogadni, természetesen igen, segíteni, természetesen igen, elszenvedni (a bevándorlást) nem, soha".

A terrorizmussal szemben Franciaország "soha nem adja fel a harcot", és az új kormány mindent megtesz, hogy "kibékítse a franciákat az Európai Unióval" - fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök elmondta: a jövő hét folyamán tárgyalja meg a kormány azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében a jelenlegi 14-ről 6 hónapra csökken a menedékkérelmek elbírálási ideje, és az elutasítottak "tényleges eltávolításának elérése" is a kormány céljai között szerepel.

A 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat óta érvényben lévő rendkívüli állapot hatodik és egyben utolsó meghosszabbításáról még a héten szavaz a nemzetgyűlés, majd az új terrorelhárítási törvény keretein belül a rendkívüli intézkedések egy része átkerül az általános büntetőjogba. Erről várhatóan ősszel, a rendkívüli állapot november 1-jei feloldása előtt szavaz a nemzetgyűlés.