Percekkel az éjféli határidő lejárta előtt jelentette be Ahmed Abui Zejd egyiptomi külügyi szóvivő, hogy Számeh Sukri külügyminiszter meghívására Kairóban találkoznak a négy arab ország külügyminiszterei, hogy megvitassák az Öböl-válság fejleményeit.
Röviddel a kairói bejelentés előtt adta hírül a katari székhelyű al-Dzsazíra hírtelevízió, hogy a katari külügyminiszter, Muhammad bin Abdul Rahman ász-Száni sejk hétfőn adja át a válságban közvetítő Kuvaitnak a válaszát az arab országok követeléseire.
A szóban forgó négy arab ország, továbbá Líbia, Jemen, Mauritánia, Mauritius és a Maldív-szigetek június 5-én jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral, és kereskedelmi blokád alá veszi, mert terroristákat támogat, együttműködik Iránnal, és beavatkozik a belügyeikbe. Később csatlakozott hozzájuk Mauritánia és a Comore-szigetek, illetve Jordánia és Dzsibuti is korlátozta a diplomáciai kapcsolatokat Katarral.
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein június 22-én 13 követelésből álló listát továbbított Katarnak, és tíz napot adott neki, hogy a válság rendezése érdekében egyezzen bele a követelések teljesítésébe. Ezek között szerepelt az al-Dzsazíra televízió bezárása, az Iránnal fennálló kapcsolatok szűkítése és a katari török katonai támaszpont felszámolása is. Az érintett arab országok hangsúlyozták: feltételeik nem képezik alku tárgyát, és az elszigetelés irányába tett további lépésekkel fenyegették Katart, ha nem fogadja el követeléseiket.
Doha szerint az arab országok teljesíthetetlen követelések elé állították. A katari külügyminiszter szombaton közölte, hogy országa kész a párbeszédre, de el fogja utasítani az arab államok követeléseit, mert azok célja nem a terrorizmus elleni küzdelem, hanem az ország szuverenitásának megcsonkítása.