"Többségben vannak a muszlim bevándorlók között azok, akik képesek vagy hajlamosak arra, hogy a befogadó társadalommal kapcsolatba lépjenek és kompromisszumos álláspontot foglaljanak el például az életmódjukra vagy a társadalmi normákra vonatkozóan. Ám hiába vannak többségben, nem érvényesül az a látásmód, amely ezt a moderált, mérsékelt látásmódot általános érvényűvé tehetné" - mondta el a Migrációkutató Intézet kutatásáról Speidl Bianka vezető kutató.

A Közel-Kelet-szakértő szerint ennek az az oka, hogy a mérsékelt, moderált muszlimok nem szervezettek, nem képesek a nézeteik érvényesítésére - főként azért, mert nem kapnak anyagi támogatást. Velük ellentétben a radikálisok az anyaországukból - elsősorban az iszlamizmus bástyáinak számító Öböl-térségből - sok anyagi támogatást kapnak, ráadásul itt Európában is a szélsőséges mozgalmak jutottak előnyhöz a politikai választási lehetőségekkor.

A muszlim bevándorlók 90 százaléka elítéli a terrorizmust. Amikor ennek megfékezéséről kérdezik őket, akkor általában arról beszélnek, hogy a befogadó államok mi mindent tehetnének meg értük.

A tanulmányban felmerült kérdésként, hogy mennyire lenne esedékes a válaszadók közül az iszlám reformja. Erre 52 százalék szerint lenne szükség, 48 százalék viszont mereven elzárkózik ez elől. Holott a kutató szerint egy reform nélkül nem lehet majd megfékezni azokat a tendenciákat, amelyek a társadalmi elégedetlenségre erőszakos választ adnak.

Az integrációval kapcsolatban a muszlim bevándorlók úgy gondolják, hogy az életmódjuk hasonló az európai életmódhoz, de ez a kutató szerint inkább olyasmiket jelent, mint a vásárlási szokások, vagy hogy a lányaikat is elengedik iskolába. De ha értékekre kérdeznek rá a kutatók (például a vegyes házasságok támogatására, az öltözködésre vagy a nemek közötti kapcsolattartásra), akkor már nem követik az európai elvárásokat.