eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles

Rekordméretű érdektelenség a francia választások első fordulójában

A választásra jogosultak 19,24 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg öt évvel ezelőtt az első fordulóban 21,06 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium.

A részvételi arány franciaországi viszonylatban alacsonynak számít, a felmérések szerint várhatóan rekordméretű lesz a távolmaradás.

Az egy hónappal ezelőtti elnökválasztás első fordulójában a választók 28,5 százaléka vonult az urnákhoz délig, urnazárásig 77,77 százalékos volt a részvétel, míg 2012-ben a nemzetgyűlési választások első fordulójában 57,22 százalék ment el szavazni, ami rekord alacsony érték volt.

A legkevesebben eddig Párizsban voksoltak, a fővárosban alig 11,68 százalékos volt délig a részvétel.

A kétfordulós nemzetgyűlési választáson, amelynek második fordulóját jövő vasárnap rendezik, mintegy 47 millió választópolgár a parlament eddig baloldali többségű alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.

Egy hónappal Emmanuel Macron elnökké választása után a felmérések szerint az államfő centrumpártja, a Köztársaság lendületben (LREM) elsöprő győzelmet arathat, ami elengedhetetlen reformprogramja, mindenekelőtt a munkajogi reform elindításához.

Az államfő délben adta le voksát az észak-franciaországi Le Toquet üdülővárosban. A szombaton nyilvánosságra hozott utolsó felmérések szerint pártja akár 400 helyet is megszerezhet az 577 fős nemzetgyűlésben a jövő vasárnapi második fordulóban. Az abszolút többséghez 289 hely szükséges.

Az 577 körzetben 7882-en mérettetik meg magukat. A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.

A köztársasági elnök egy évvel ezelőtt alakult centrummozgalma, az LREM a felmérések szerint 31,5 százalékkal végezhet az élen az első fordulóban, megelőzve a legnagyobb ellenzéki pártot, a jobbközép Köztársaságiakat, akik 22 százalékra számíthatnak a 17 százalékkal harmadik helyre várt, Marine Le Pen vezette Nemzeti Front előtt. A radikális baloldal 11,5, míg az eddig kormányzó szocialisták alig 8 százalékos támogatottsággal történelmi vereséget szenvedhetnek.

A fokozott terrorfenyegetettség miatt a választást rendkívüli biztonsági készültség mellett rendezik meg: a 67 ezer választókörzet körül 50 ezer járőröző csendőr és rendőr teljesít szolgálatot.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×