Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
335.23
bux:
121335.05
2026. március 3. kedd Kornélia

Őrizetbe vételek az orosz ellenzéki tüntetéseken

Szentpéterváron mintegy ötven, a szibériai Kemerovóban tizenöt embert vettek őrizetbe, Moszkvában viszont nem voltak incidensek szombaton a Mihail Hodorkovszkij által alapított ellenzéki Nyitott Oroszország mozgalom által meghirdetett - a hatóságok által törvénytelennek nyilvánított - tüntetéseken - jelentették a hírügynökségek.

A TASZSZ orosz hírügynökség csak rövid tájékoztatást adott, miszerint Moszkva központjában "rendbontás nélkül" zajlott le a megmozdulás, amelyen e forrás szerint mintegy 250 ember vett részt. A hatóságok mindenesetre fel voltak készülve arra, hogy nem lesz zavargásmentes ez a tüntetés, hiszen - mint a Reuters brit hírügynökség jelentette - rohamrendőrök százait sorakoztatták fel már előzetesen az orosz főváros központjában.

A dpa német hírügynökség szerint az elnöki hivatal előtt hosszú sorban vártak a demonstrálók, hogy levelet adjanak át Vlagyimir Putyin elnöknek. Ebben azt követelték, hogy a Putyin ne induljon a jövő évi választásokon a negyedik államfői mandátumáért.

Oroszország más városaiban is tüntettek az említett emberi jogi szervezet felhívásának eleget téve. Szentpéterváron a szervezők szerint a rendőrség mintegy 30-50 embert vett őrizetbe, mégpedig akkor, amikor a tüntetők sorokba állva a helyi hivatalos intézmények épületeihez készültek vonulni. A szibériai bányavidéknek, a Kuzbasz-medencének a szívében, Kemerovóban egyes hírek szerint mintegy ötven embert állított elő a rendőrség egy hasonló tüntetésen.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője már csütörtökön bejelentette, hogy a hatalom törvénytelennek tekinti a Mihail Hodorkovszkij által alapított ellenzéki Nyitott Oroszország mozgalom szombatra meghirdetett tüntetését. Jelezte, hogy a rendőrség ennek szellemében fog fellépni ellene. A mozgalom azt kívánja elérni, hogy Vlagyimir Putyin elnök ne jelöltesse magát a jövő évi választáson.

A rendőrség csütörtökön átkutatta a Nyitott Oroszország moszkvai irodáját, az orosz igazságügyi minisztérium pedig közölte, hogy az általa britnek nevezett szervezetet felvette a nemkívánatos külföldi és nemzetközi szervezetek listájára. A főügyészség szerdai bejelentése szerint a nemkívánatossá nyilvánítás oka az, hogy a Nyitott Oroszország projektjeivel le kívánja járatni a választásokat.

Hodorkovszkij, aki a Jukosz (Yukos) olajvállat tulajdonosaként valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben, miután ellentétbe került Putyinnal, és 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén elítélték. A Putyin egyik fő politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban az orosz elnök kegyelemben részesítette, s ezután Hodorkovszkij Nyugatra, Svájcba távozott. Hodorkovszkij onnan azonban továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját.

A volt oligarcha április közepén történt lemondásáig a Nyitott Oroszország elnöke volt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.

Volodimir Zelenszkij nyíltan támadja Orbán Viktort, és azt állítja: „lehetetlen újraindítani” a Barátság kőolajvezetéket

Hiszi, hogy Orbán Viktor vereséget szenved a magyar választásokon – mondta Volodimir Zelenszkij. Az interjúban azt is közölte: „többször megmondta, hogy Európa ne vegyen orosz olajat”. „A Barátság vezeték elpusztult, a helyreállításhoz tűzszünet kell – ezt világosan meg kell mondani Putyinnak” – fogalmazott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, eddig a háború egyik legnagyobb áldozata

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, eddig a háború egyik legnagyobb áldozata

A forint kedden több mint 8 egységgel gyengült az euróval szemben, az árfolyam a 388-as szint felett jár, miközben a dollár is 333-334 forint környékére erősödött. A hazai devizára részben az nehezedik, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrás után tovább drágult a földgáz a világpiacon. A befektetők attól tartanak, hogy a közel-keleti háború komoly termelési és szállítási fennakadásokat okozhat, ami az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinti. Közben az euró 0,9 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A háborús helyzet egyre inkább rontja a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát, ilyen környezetben pedig a dollár menedékeszközként erősödik. A magyar deviza az elmúlt másfél napban a közel-keleti háború egyik legnagyobb áldozata, hiszen a régióban is alulteljesítő, illetve globálisan is nehéz nagyobb gyengülést találni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×