Oroszország már délelőtt jelezte, hogy ennek a tervezetnek a szövegét is elfogadhatatlannak tartja, mint a korábbi nyugati változatét.

A szíriai polgárháború hat évvel ezelőtti kezdete óta ez volt a nyolcadik eset, hogy Moszkva BT-beli vétójogával megvédte Bassár el-Aszad elnök kormányát.

A most beterjesztett verzió vizsgálatot elrendelt volna, de szankciókat nem helyezett kilátásba. Ezekkel Moszkva még egyetértett volna. A dokumentum részletes adatokat követelt volna a szíriai légierő akkori bevetéseiről és a repülési tervekről. A bekért információk között az érintett katonai parancsnokok nevei is szerepeltek volna, illetve a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) nyomozói számára betekintés az ügy szempontjából releváns szíriai légibázisokhoz.

A nyugatiak a múlt héten már beterjesztették a mostani változatot, előtte pedig egy másikat, de egyik rendkívüli ülésen sem szavaztak róla a BT-ben. Két rivális dokumentumot is köröztettek akkor a testületben, az egyiket Oroszország, a másikat a tíz ideiglenes tagország javasolta.

Az orosz változat nem írta volna elő a szíriai kormány együttműködését a vizsgálatban. A vétójoggal nem rendelkező tagországok határozattervezete pedig a nyugati hatalmak dokumentumát vette alapul, de kivették belőle a damaszkuszi rezsimmel szembeni követeléseket. Ezeket a vegyi fegyverek használatának tilalmára vonatkozó 2118-as számú, 2013. évi ENSZ-határozat egyes pontjaival helyettesítették, miszerint a szíriai vezetésnek teljes mértékben együtt kell működnie az OPCW-vel és az ENSZ-szel, ennek keretében a szervezetek szakértőinek minden létesítménybe be kell tudniuk jutni, és minden érintettet kihallgatni.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a szerdai szavazás után felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel Aszad védelmével, és megismételte azt, amit délelőtt mondott, hogy bár az Egyesült Államok együtt akar működni Oroszországgal a szíriai válság politikai megoldásán, Moszkva a mostani szavazatával elutasította ezt.

"Ha a szíriai rezsim ártatlan, amint Oroszország állítja, akkor az ebben a határozattervezetben követelt információ igazolta volna" - jelentette ki.

Vlagyimir Szafronkov, Oroszország helyettes nagykövete azonban így válaszolt: a határozattervezet anélkül vádolta Damaszkuszt, hogy lefolytattak volna egy független vizsgálatot a gáztámadás ügyében. Szerinte még semmilyen szakértő nem ment el a támadás színhelyére, így lehetetlen megállapítani, hogy ki a bűnös.

Viszont a gáztámadást megtorló csapásokkal az Egyesült Államok megsértette a nemzetközi jogot, mert még nem bizonyított, hogy a vegyi fegyvert a szíriai kormányerők vetették be - mondta, utalva arra, hogy a gáztámadás után két nappal az amerikai hadsereg Donald Trump elnök parancsára 59 Tomahawk robotrepülőgéppel csapást mért egy szíriai légitámaszpontra.

Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete egy korábbi BT-tanácskozáson azt mondta: London szintén arra a következtetésre jutott, hogy a gáztámadásért a felelősség nagyon nagy valószínűséggel a damaszkuszi kormányt terheli, mert

brit tudósok megvizsgálták a támadás színhelyén talált bizonyítékokat, és szarin, vagy ahhoz nagyon hasonló idegméreg nyomait találták.

Szafronkov hiteltelennek nevezte ezt.

Az OPCW szakértői már vizsgálják a helyszínen a támadás körülményeit.

Kína - amely szintén megvétózott már hat határozattervezetet Szíriával kapcsolatban, vagyis általában úgy szavazott, ahogy Oroszország - tartózkodott a szerdai voksoláson. Trump elnök a NATO főtitkárával közösen tartott szerdai sajtóértekezletén erre reagálva azt mondta: noha nem lepte meg a kínai tartózkodás, nagyon örül neki, "megtisztelőnek" tartja. Trump a múlt héten Washingtonban találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, kedd este pedig telefonon beszélt vele.

Elítélte a szerdai BT-beli orosz vétót Francois Hollande francia elnök és Boris Johnson brit külügyminiszter is. Hollande azt mondta, "nagy felelősség terheli" Moszkvát, Johnson pedig azt, hogy Oroszország "rossz oldalra állt ebben a vitában".