"Egyre valószínűtlenebb" Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz, hacsak Ankara nem változtat gyorsan irányt - vélekedett kedden az unió bővítési biztosa a Bild című német napilap keddi számában megjelent nyilatkozatában.

Johannes Hahn szerint Törökország már egy ideje "egyre inkább távolodik az EU-tól". A biztos úgy véli, hogy a Recep Tayyip Erdogan török elnök által követett

tekintélyelvű irányvonal és az elnöki rendszer bevezetését célzó tervezett alkotmánymódosítás valójában "elfordulás Európától".

Hahn nem zárta ki, hogy az uniós tagállamok rövidesen megvitathatják az Ankarával folytatott csatlakozási tárgyalások megszakítását, holott decemberben még azok folytatását támogatták. "De a jelenlegi fejlemények alapján bármikor sor kerülhet ennek a helyzetnek az újraértékelésére" - hangsúlyozta az uniós biztos, aki egyúttal határozottan visszautasította a török politikusok részéről az unió ellen elhangzott bírálatokat. Erdogan egyebek mellett "náci praktikák" alkalmazásával vádolta meg Angela Merkel német kancellárt.

Hahn elmondta azt is, hogy 

jelenleg nem lát esélyt a törökökkel szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlésére sem.

Véleménye szerint ez addig nem fog megtörténni, amíg Törökország vonakodik attól, hogy teljesítse az olyan lényeges kritériumokat, mint amilyen például a jelenleg ellenzékiek és a kormányt bírálók üldözésére is használt terrorellenes törvény módosítása.

A törökök sem akarják annyira?

Törökország az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai népszavazás után átgondolja az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait, és meghozza a szükséges döntést - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában, egy erdőgazdálkodási rendezvényen.

Az államfő kifejtette:

a referendummal új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással vagy a menekültügyi megállapodással fenyegetni.

Ömer Celik török EU-ügyi miniszter egyik március elején tett nyilatkozatában úgy fogalmazott: Törökország az EU tagja akar lenni, de attól függ, melyik Európáról van szó. Ha a fogalom alatt Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök, Marine Le Pen francia szélsőjobboldali vezető vagy Geert Wilders holland bevándorlásellenes politikus Európáját értjük, akkor Törökország nem szeretne az unió részévé válni - jelezte Celik.

Alig haladtak a tárgyalások

Erdogan felszólalásában ismét fasisztának nevezte Európát annak ellenére, hogy Angela Merkel német kancellár korábban arra kérte a török elnököt, hogy tartózkodjon a második világháborút idéző kifejezésektől.

Erdogan az utóbbi hetekben gyakran bírálja élesen, s nevezi rendszeresen nácinak vagy fasisztának Európát, mert a közelmúltban Hága és Berlin visszautasította, hogy török miniszterek az elnöki rendszer mellett kampányoljanak a Németországban és Hollandiában élő törökök körében.

Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, és ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.

• Az Európába irányuló menekültáradat visszafogásának érdekében tavaly március 18-án kötött EU-török megállapodásban Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását, schengeni vízummentességet, valamint több milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba Ankarának, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta.
• A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy különösen a július 15-ei puccskísérlet óta a  jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.