A tanszékvezető úgy látja, nagyon sok rejtély van az üggyel kapcsolatban.

Az is bizonytalanná teszi a történetet, hogy Kim Dzsong Nam azonosítása nem történt meg, egyetlen családtag sem ment még el az azonosításra – tette hozzá.

„Még bizonytalanabbá teszi az ügyet az, hogy a dél-koreai sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Kim Dzsong Nam nagyon feltűnő, jellegzetes tetoválását a holttesten nem találják” - mondta Csoma Mózes.

Szintén sajtóhírek alapján elmondta: az ideggáz, amivel megölhették Kim Dzsong Namot, a salin gáznál százszor veszélyesebb és mérgezőbb anyag. Az idegrendszerre és az izmokra fejti ki a hatását, aminek következtében leáll a légzés.

„A korábbi évtizedekben az észak-koreai rezsim által végrehajtott politikai merényletek mindig sokkal egyszerűbben és professzionálisabban történtek, általában lelőtték az áldozatukat. Ennyire körülményes és ráadásul egy repülőtéren, kamerák kereszttüzében történt merényletre az elmúlt évtizedek során nem volt példa” - emelte ki Csoma Mózes.

A szakértő elmondta, hogy azok az észak-koreai diplomaták, akiket a gyilkossággal kapcsolatban keresnek, valószínűleg

diplomáciai fedésben lévő, Malajziába telepített észak-koreai ügynökök voltak,

mint ahogy az az alkalmazott is, aki az észak-koreai légitársaságnak dolgozott.

„A dél-koreai kommentárok alapján

a merényletet elkövető két nő pedig valószínűleg a balek szerepét töltötte be,

akiket direkt arra használtak fel, hogy egy általuk nem is igazán ismert folyamatnak a fogaskerekei legyenek. Akik ennek a gyilkosságnak a hátterében állnak, még aznap elmenekültek Malajziából, őket keresik azóta is a hatóságok” - fogalmazott az ELTE Koreai Tanszékének vezetője.

Csoma Mózes kiemelte: nem feltétlenül abban kell gondolkodni, hogy Kim Dzsong Nam jelenthetett-e bármiféle veszélyt Kim Dzsong Un hatalmára, és valamilyen alternatívaként, egy emberarcú Észak-Korea megtestesítőjeként szóba jöhetett volna vezetőként.

Indoklásként elmondta: Kim Dzsong Nam lényegében huszonéves kora óta teljes mértékben elvesztette azt az imidzsét, hogy bármikor is alkalmas lehetne az ország vezetésére.

A gyilkosság valódi motivációjával kapcsolatban elmondta: sokkal inkább abban az irányban kellene gondolkodni, hogy korábban már felvetődött annak a lehetősége, hogy esetleg Kim Dzsong Namot Dél-Koreába csábítanák, ahol propaganda szerepet tölthetett volna be.

„A féltestvérét Dél-Koreából vagy az Egyesült Államokból kritizáló propagandafiguraként lett volna bemutatható.

Ez nyilvánvalóan az észak-koreai vezetés számára különösen veszélyes lett volna” - hangsúlyozta az ELTE Koreai Tanszékének vezetője.