Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Már egy éve megépítették Castro sírját

Fidel Castro néhai kubai vezető sírjának hollétét az utolsó pillanatig a lehető legnagyobb titokban tartották, és csak a vasárnap délelőtti gyászszertartás végeztével derült ki, merre is lesz majd pontosan Kuba egyik leglátogatottabb jövőbeli zarándokhelye.

Egy évvel ezelőtt építőanyagokkal megpakolt teherautók lepték el a Kuba délkeleti csücskében található Santiago de Cuba Santa Ifigenia nevű temetőjét, de csak most vasárnap derült ki, hogy pontosan hol és kinek a sírját is építették meg akkor.

A magánjellegű ceremónia keretében, szűk családi körben és a meghívott vendégek jelenlétében eltemetett Fidel Castro végső nyughelyének közelébe csak a gyászszertartás végeztével férkőzhettek az újságírók és a gyászoló kubaiak.

Az egyszerű, legömbölyített, szürke sziklatömbre hajazó, 4,5 méter magas síremléken található táblán mindössze annyi áll: FIDEL.

Castro sírhelye José Martí kubai költő, író és szabadságharcos mauzóleumának, valamint a Moncada laktanya elleni sikertelen támadás áldozatainak emlékét őrző sírboltnak a szomszédságában található. Castróék 1953. július 26-án indítottak támadást a Santiago de Cuba-i Moncada kaszárnya ellen Fulgencio Batista diktátor rezsimjének megdöntése reményében. Bár akkor kudarcot vallottak, a Július 26. Mozgalomnak 1959-ben végül sikerült elűznie a diktátort.

A kubai hatóságok egyelőre nem mondtak semmit arról, hogy kívánják-e korlátozni a jövőben a hozzáférést Fidel Castro sírjához. A helyszínválasztás azt sugallja: a havannai vezetés azzal számolt, hogy a kubai forradalom atyjának nyughelye Martíéhoz hasonlóan turisták és kubaiak egyik első számú úti célja lesz a városban.

A Santa Ifigenia temető Santiago de Cuba északnyugati részén található, mindössze fél kilométerre az öböltől. Az 1868-ban alapított temetőben a kubai történelem számos jeles alakja nyugszik.

Fidel Castro november 25-én hunyt el, halála után kilencnapos gyászt hirdettek.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×