Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
328.51
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Ha elnökválasztás, akkor kedd

1845 óta mindig kedden választanak elnököt az Egyesült Államokban.

Az immár 171 éves hagyomány nem túl praktikus. Kedd munkanap, az emberek dolgoznak, többségük reggel, a munkába indulás előtt, vagy hazafelé megy szavazni, nagy a tumultus a választási helyiségekben.

A hagyomány azonban régi, és kikezdhetetlennek tűnik. 1845-ben döntöttek arról, hogy mindig november első hétfője utáni kedden tartják az elnökválasztást, 1875-től a kongresszus alsóháza, a képviselőház megválasztását is ezzel egy időben rendezik meg, majd 1914-ben a szenátusi választásokat is ehhez az időponthoz kötötték.

A hagyomány azokra az időkre nyúlik vissza, amikor Amerika még jobbára agrárállam volt. Az amerikaiak többsége akkor még farmerként kereste kenyerét, mélyen vallásos hittel templomba járt, és akkoriban idő kellett az utazáshoz, hiszen nem voltak aszfaltozott utak, és szavazóhelyiségeket csupán megyeszékhelyeken állítottak fel. A választást a farmergazdák elfoglaltságaihoz és életritmusához igazították.

Vasárnapra nem lehetett kiírni a szavazás napját, mert az emberek templomban voltak. Tavasszal vetettek, nyáron a földeken dolgoztak, majd arattak, novemberre azonban már a késő őszi aratásnak is vége lett. November elején szerte az országban még enyhe volt az időjárás, nem köszöntött be a kemény tél, a földutak még járhatóak voltak. Így esett a választás novemberre.

De vajon miért az első novemberi hétfő utáni keddet választották?

A törvényhozók mindenképpen el akarták kerülni, hogy a választás napja november elsejére essék. Ennek vallási, gazdasági és természetesen politikai okai voltak.

November elseje Mindenszentek napja, a római katolikusok számára szent nap, de több ortodox keresztény és protestáns felekezet is ünnepli. A kereskedők többsége az előző havi könyvelését mindig november első napján készítette el, a kongresszusi politikusok pedig aggódtak, hogy a gazdaság előző havi sikere, vagy éppen sikertelensége azonnal befolyásolhatja a választók döntését.

Az elmúlt másfél száz esztendőben senki nem akarta megbolygatni ezt a rendet. 2005-ben azonban civil kezdeményezésre csoport alakult, amely zászlajára tűzte a választás napjának áthelyeztetését. A Miért kedd? nevű csoportot Andrew Young, volt ENSZ-nagykövet, Norm Ornstein, kongresszusi politikával foglalkozó politológus és Bill Wachtel, New York-i ügyvéd hívta életre. Néhány kongresszusi politikus melléjük állt, és 2012-ben két demokrata párti képviselő - Steve Israel New York államból és a connecticuti John Larson - bejelentette, hogy törvényjavaslatot terjesztett elő a választás napjának megváltoztatásáért. A két képviselő szombatra és vasárnapra szerette volna áthelyezni, azzal indokolva a javaslatot, hogy akkor valószínűleg többen járulnának az urnákhoz.

Az elmúlt évtizedben azonban a többször is előterjesztett kezdeményezés soha nem került a képviselőház elé, mindig megfeneklett már a bizottsági vitákban.

Megmaradt hát az első novemberi hétfő utáni kedd a választás napjának. Igaz, a hagyomány nem teljesen őrződött meg, hiszen sok szövetségi államban megteremtették a korai szavazás lehetőségét.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Általános undor kezd kialakulni az amerikai eszközökkel szemben

Általános undor kezd kialakulni az amerikai eszközökkel szemben

Hatottak a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és Grönland elfoglalásának megerősítése, a piacok nem fogadták jól, és ma is lefelé tartanak. Az európai lefordulás után egyre nagyobb az esés az amerikai részvénypiacokon, az emelkedést korábban vezető nagy tech papírok, az Nvidia, a Tesla, az Amazon, a Microsoft ma mind lefordultak. Közben gyengül a dollár, emelkednek az állampapírhozamok. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×