Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás

Ha elnökválasztás, akkor kedd

1845 óta mindig kedden választanak elnököt az Egyesült Államokban.

Az immár 171 éves hagyomány nem túl praktikus. Kedd munkanap, az emberek dolgoznak, többségük reggel, a munkába indulás előtt, vagy hazafelé megy szavazni, nagy a tumultus a választási helyiségekben.

A hagyomány azonban régi, és kikezdhetetlennek tűnik. 1845-ben döntöttek arról, hogy mindig november első hétfője utáni kedden tartják az elnökválasztást, 1875-től a kongresszus alsóháza, a képviselőház megválasztását is ezzel egy időben rendezik meg, majd 1914-ben a szenátusi választásokat is ehhez az időponthoz kötötték.

A hagyomány azokra az időkre nyúlik vissza, amikor Amerika még jobbára agrárállam volt. Az amerikaiak többsége akkor még farmerként kereste kenyerét, mélyen vallásos hittel templomba járt, és akkoriban idő kellett az utazáshoz, hiszen nem voltak aszfaltozott utak, és szavazóhelyiségeket csupán megyeszékhelyeken állítottak fel. A választást a farmergazdák elfoglaltságaihoz és életritmusához igazították.

Vasárnapra nem lehetett kiírni a szavazás napját, mert az emberek templomban voltak. Tavasszal vetettek, nyáron a földeken dolgoztak, majd arattak, novemberre azonban már a késő őszi aratásnak is vége lett. November elején szerte az országban még enyhe volt az időjárás, nem köszöntött be a kemény tél, a földutak még járhatóak voltak. Így esett a választás novemberre.

De vajon miért az első novemberi hétfő utáni keddet választották?

A törvényhozók mindenképpen el akarták kerülni, hogy a választás napja november elsejére essék. Ennek vallási, gazdasági és természetesen politikai okai voltak.

November elseje Mindenszentek napja, a római katolikusok számára szent nap, de több ortodox keresztény és protestáns felekezet is ünnepli. A kereskedők többsége az előző havi könyvelését mindig november első napján készítette el, a kongresszusi politikusok pedig aggódtak, hogy a gazdaság előző havi sikere, vagy éppen sikertelensége azonnal befolyásolhatja a választók döntését.

Az elmúlt másfél száz esztendőben senki nem akarta megbolygatni ezt a rendet. 2005-ben azonban civil kezdeményezésre csoport alakult, amely zászlajára tűzte a választás napjának áthelyeztetését. A Miért kedd? nevű csoportot Andrew Young, volt ENSZ-nagykövet, Norm Ornstein, kongresszusi politikával foglalkozó politológus és Bill Wachtel, New York-i ügyvéd hívta életre. Néhány kongresszusi politikus melléjük állt, és 2012-ben két demokrata párti képviselő - Steve Israel New York államból és a connecticuti John Larson - bejelentette, hogy törvényjavaslatot terjesztett elő a választás napjának megváltoztatásáért. A két képviselő szombatra és vasárnapra szerette volna áthelyezni, azzal indokolva a javaslatot, hogy akkor valószínűleg többen járulnának az urnákhoz.

Az elmúlt évtizedben azonban a többször is előterjesztett kezdeményezés soha nem került a képviselőház elé, mindig megfeneklett már a bizottsági vitákban.

Megmaradt hát az első novemberi hétfő utáni kedd a választás napjának. Igaz, a hagyomány nem teljesen őrződött meg, hiszen sok szövetségi államban megteremtették a korai szavazás lehetőségét.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×