"Természetesen nagy választási csalások vannak már a választás napja előtt, és ez lesz a választás napján is. Vajon a republikánus felelősök miért nem vesznek tudomást erről? Micsoda naivitás!" - írta a napokban az egyik Twitter-bejegyzésében Donald Trump.

A befolyásos republikánus politikaalakítók többsége viszont csak legyint az elnökjelölt aggodalmaira, s az amerikai közszolgálati rádió (NPR) is arról készített műsort a héten, hogy teljesen fölösleges aggódni az "elcsalt" választás miatt, mert ez nem fordulhat elő.

A választók jó része mindazonáltal hisz Donald Trumpnak. A Politico című lap a hét elején hozta nyilvánosságra a Morning Consult közvélemény-kutatóval közösen készített felmérését, amely kimutatja, hogy az amerikaiak 41 százaléka szerint a választásokat valóban "elcsalhatják" Donald Trumptól. Sőt, a republikánus szavazók körében még ennél is nagyobb a választás tisztaságában kételkedők aránya: a megkérdezettek 71 százaléka véli úgy, hogy az elnökséget választási csalással "ellophatják" a republikánus elnökjelölttől. Vagyis az amerikai közvélemény nyitott Trump kampányának jó ideje hangoztatott üzenetére, miszerint az amerikai választási rendszer csalárd, és a média összejátszik a legesélyesebb elnökjelölttel, a demokrata párti Hillary Clintonnal, hogy a választókat s a voksolás eredményeit az ő javára befolyásolja. S a közvélemény jó része magáévá is teszi Trump érvelését. Igaz, vannak politikusok, akik - nyíltan vagy óvatosabban, de - megpendítik a csalás lehetőségét. Rudy Giuliani, New York volt polgármestere és Trump szoros szövetségese például nyíltan hirdeti, hogy lesz választási csalás, míg Steve King iowai konzervatív képviselő óvatosabban úgy fogalmazott, hogy az amerikai választási rendszerben "megvan a csalás lehetősége".

A pillanatnyilag az egyik legbefolyásosabb republikánus politikus, Paul Ryan, a képviselőház elnöke azonban a napokban közleményben szögezte le, hogy bízik a választások tisztaságában.

Választási szakértők, politikai elemzők és politikusok egyaránt cáfolják a republikánus elnökjelölt aggodalmait. Elemzések és tanulmányok támasztják alá, hogy - bár akadnak esetek, amikor csalás gyanúja merült fel - a választási csalás nem széles körű gond az Egyesült Államokban.

Tavalyelőtt például Justin Lewitt, a jezsuita Loyola Marymount Egyetem jogi karának professzora arról számolt be, hogy a 2000 és 2014 közötti választásokon leadott egymilliárdnyi voksot átvizsgálva mindössze 31-et találtak, amellyel bizonyítottan csalást követtek el. Richard Hasen, a Kaliforniai Egyetem Irvine-i kampuszának jogász és politológus professzora pedig az AP hírügynökségnek leszögezte: a választási csalás ötlete "nevetséges", és az eredményeket "bizonyosan nem lopják el úgy, ahogyan azt Trump elképzeli".

A republikánus párti elnökjelölt azt gondolja, hogy egyes szavazók ötször-tízszer-tizenötször is szavaznak, különböző helyeken, és voksolnak majd azok is, például az illegális bevándorlók, akik nem is jogosultak rá. Tény, hogy sok államban nem kérnek személyazonosító igazolványt, de az is tény, hogy míg 2000-ben csak 14 államban kértek igazolást, addig ma már mintegy 30 államban csakis személyazonosságot igazoló dokumentummal lehet voksolni. A szigorítást a republikánusok érték el, a demokraták viszont elutasítják, arra hivatkozva, hogy ez a kisebbségi csoportokat és a hátrányos helyzetben élőket sújtja, hiszen nekik gyakran nincs jogosítványuk, amely az Egyesült Államokban a leggyakrabban használt személyazonosító dokumentum.

Elemzők rámutatnak: a tömeges csalás azért is nehezen "kivitelezhető", mert az amerikai választási rendszer decentralizált: a szabályokat nem a szövetségi kormányzat írja elő, hanem az ötven állam maga dönt, hogy milyen rendszerben bonyolítja a választást. Ráadásul az elmúlt évtizedben egyre több helyen tértek vissza az elektronikus szavazásról a biztonságosabbnak tartott papíralapú szavazáshoz. A Belügyminiszterek Országos Szövetségének közlése szerint az elektronikusan szavazó államokban a gépeket nem kötik össze az internettel, és a szavazatszámlálást sehol sem internettel összekötött rendszeren végzik majd.

Mindkét nagy politikai pártnak jól megfontolt érdeke is, hogy figyeljen és ügyeljen a választások tisztaságára. A legtöbb olyan államban pedig, ahol nagyon szorosnak ígérkezik a két elnökjelölt versenye - Ohióban, Arizonában, Észak-Karolinában, Floridában - republikánus a kormányzó, tehát ha előfordulna is csalás, az nagy valószínűséggel éppen a választások tisztaságát megkérdőjelezők politikai családjában történne meg.

Hétfőn Ohió belügyminisztere, a republikánus Jon Husted nyilatkozott a témáról a CNN hírtelevízióban: "Megnyugtathatom Donald Trumpot, Ohióban én vagyok a felelős a választásokért, és sehol nem lesz csalás. Ezt garantálom" - mondta. Majd hangsúlyozta, hogy az amerikai intézményrendszer, benne a választási rendszer is, "az amerikai demokrácia egyik alapja, s nem szabad megkérdőjelezni".