A lap beszámolója szerint a magyar kormány irányvonala sikerének tartja, hogy az uniós állam-, illetve kormányfők jobban akarják védeni az EU külső határát, és úgy véli, Kelet-Európa a jövőben jelentősebb szerepet játszik majd.

"Ez az eredmény jórészt a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) határozott és egységes fellépésének köszönhető" - mondta Kovács Zoltán a Welt am Sonntagnak.

A lap szerint a kormányszóvivő hozzátette, hogy a menekültkérdésben hirtelen Németország álláspontjában is elmozdulás észlelhető.

Kovács Zoltán kifejtette, hogy a Brexitről - a brit uniós tagság megszüntetéséről - tartott népszavazás révén a közép-európaiaknak több hatalmuk és befolyásuk van Európa jövőjének alakításában.

"Ez az a térség Európában, amely a leggyorsabban növekedik, ezek a legfegyelmezettebb pénzügyi és államháztartási politikát folytató kormányok. Ezeken a területeken sokkal közelebb állunk a német gondolkodáshoz, mint mások Európában" - idézte a lap a kormányszóvivőt.

Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar kormányfő miért nem beszélt egymással az EU-csúcson, azt mondta, hogy erre "egyszerűen nem volt idő, sokan voltak ott".

A Welt am Sonntag megszólaltatta Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét is, aki egységre szólított fel.

"Most össze kell tartani Európát, és végre túl kell jutni az árkokon" - mondta a német szociáldemokrata politikus a Welt am Sonntagnak.

"Akkor is, ha nagyon eltérő elképzelések vannak arról, hogy miként kell fejlődnie az EU-nak a jövőben, tény, hogy végül mindenki veszít, ha az EU szétesik" - mondta Martin Schulz. Hozzátette: ha ez az üzenete Pozsonynak, akkor "megérte a találkozó".