Az egynapos pozsonyi csúcstalálkozón az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői vettek részt. Az informálisnak minősített csúcson - amelyhez hasonló legutóbb 2007-ben a lisszaboni szerződés aláírásakor volt - 27 uniós tagország képviseltette magát, Nagy-Britannia vezetői már nem voltak jelen a brit kilépésről döntő népszavazás következményeként.

A házigazda, Robert Fico - a soros EU-elnök - Szlovákia kormányfője sikeresnek értékelte a megbeszéléseket abból a szemszögből, hogy egyetértés született: abszolút mértékben összpontosítani kell a külső határok védelmére.

Orbán Viktor bírálóbb hangot ütött meg. Kiemelte, hogy továbbra is a korábbi "önsorsrontó és naiv" bevándorláspolitika uralkodik az unióban, most is többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok megállításáról a schengeni övezet határán.

Orbán Viktor ugyanakkor sikernek nevezte, hogy határoztak arról: Bulgáriának mindenképpen támogatást kell adni, hiszen a bolgár határon a nyomás nő, és a védekezés költségei jelentősek. Szerint Németország és Görögország a két kulcsország a bevándorlási helyzet megoldásához. Kijelentette: amíg Németországban nincs határozott felső korlátja a beengedett migránsoknak, addig folyamatos lesz a szívóhatás, Görögországnak pedig a schengeni megállapodás miatt meg kellene állítania az Európába igyekvőket, de ezt nem teszi.

Amíg ez a két ország nem változat a politikáján, mi egy dolgot tehetünk, betartjuk a schengeni előírásokat, és minden illegálisan belépni akarót a jog és fizikai erő alkalmazásával feltartóztatunk - jelentette ki a magyar kormányfő.

Angela Merkel német kancellár már a csúcstalálkozó előtt úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió "válságos helyzetben" van, és lépéseket kell tennie, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát. A megbeszélések utáni sajtótájékoztatón pozitívan értékelte a visegrádi csoporthoz tartozó négy ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) közösen beterjesztett álláspontját.

A visegrádi négyek egyebek között "rugalmas szolidaritást" szorgalmaznak az unióban a migrációs válság kezelésére, nevezetesen azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is.

Merkel megjegyezte, hogy az uniót mindig a kompromisszumkeresés jellemezte. Kifejtette, hogy ha valamilyen elképzeléssel szemben túlságosan széleskörű ellenállás mutatkozik, akkor más módokat kell keresni, hogy felül tudjanak kerekedni a nehézségeken.

Francois Hollande francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Merkel megerősítette, hogy a találkozón menetrendet fogadtak el az unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről. Ennek értelmében - több közbülső lépcsőt követően - jövő márciusra készülnek el a teendők konkrét tervei. A menetrend céljai között említette Merkel az illegális bevándorlás csökkentését, valamint a külső és belső biztonság növelését.

Hollande a migránskérdés kapcsán egyebek között azt hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a külső határok védelmére.

A jelenlévő európai politikusok elismerték, hogy a migrációs politika eddigi modellje nem vált be - mondta Beata Szydlo lengyel kormányfő. Hozzátette: egyetértés volt abban is, hogy előtérbe kell helyezni a migrációs válság külső kezelését.

Egyértelműen elhangzott, hogy meg kell valósítani a Törökországgal kötött szerződést, és támogatni kell Bulgáriát is - mondta. Sikerként értékelte, hogy a megállapodás jött létre arról: el kell indítani az Európai Unió (EU) megváltoztatására irányuló folyamatot.

E folyamat elején "semmi sem lehet tabutéma" - húzta alá a lengyel kormányfő, hozzátéve, hagy tabuként nem lehet kezelni az európai alapszerződés lehetséges megváltoztatását sem.

"Az EU reformjának mélyrehatónak kell lennie" - húzta alá Szydlo.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kiemelte: biztosítani kell a schengeni és a külső határok teljes védelmét, ezzel összefüggésben folytatni kell az együttműködést Törökországgal és a Nyugat-Balkán országaival, illetve minden segítséget meg kell adni a tagországoknak belső biztonságuk megőrzéséhez.

Donald Tusk a találkozó után hangsúlyozta, a vezetők a pozsonyi várban és egy ebéddel összekötött dunai hajókázáson egyetértettek abban, hogy semmi sem maradhat a régiben. Reményének adott hangot, hogy a most lefektetett munkaprogram és útiterv erősíteni fogja a bizalmat és a magabiztosságot az EU-n belül.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken Pozsonyban 14 pontos tervet ismertetett, amelynek egyes részleteiről már az európai parlamentben is beszélt.

A pontok között szerepel az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török-bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású uniós beruházási program méretének megduplázása (500 milliárd eurót is meghaladó nagyságrendűre), afrikai beruházásokat segítő terv, közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez, hadiipari fejlesztési alap létrehozása. Az egységes digitális piac és a tőkepiaci unió kiépítésében szintén konkrét célkitűzéseket tartalmaz a terv, amely előirányozza fiatal önkéntesek toborzását is humanitárius segítség céljaira.

Juncker a csúcs után konkrétummal is szolgált. Még Pozsonyban bejelentette, hogy az Európai Bizottság pénteken úgy döntött, 108 millió eurót bocsát sürgősségi támogatásként a bolgár kormány rendelkezésére a bolgár-török határ őrizetéhez.

Az összeget a lehetőségek szerint a következő hetekben 160 millió euróra emelik - mondta Juncker.