„Tulajdonképpen a közvélemény-kutató intézetek szeizmográfjai meglehetősen pontosan előre jelezték a választási eredményeket. Az Alternatíva Németországnak és a CDU esetében is azt jelezték, hogy vagy egyforma eredményt érnek el, vagy az AfD megelőzi a kereszténydemokrata pártot, és így a párt háború utáni történetében először harmadik helyet ért el, amire eddig még nem volt példa” - fogalmazott Kiss J. László.

Véleménye szerint szimbolikus, tartalmában rendkívül kényes a CDU-ra nézve, hogy egy olyan tartományban szorult az Alternatíva Németországért mögé Angela Merkel pártja, amely gyakorlatilag az ő politikai hazája.

„Hozzá kell tenni azt – és ezzel nem akarom relativizálni az eredményeket –, hogy ez egy kis tartomány, 1,3 millió a választásra jogosult lakosság száma, és egymillióan szavaztak. Annyira nem nevezhető reprezentatívnak, mint ha ez Észak-Rajna-Vesztfáliában, a 18 millió főt számláló tartományban tartották volna” - mondta a Corvinus Egyetem tanára.

Azonban ez a szimbolika rendkívül erős – hangsúlyozta.

„Hiszen gondoljunk arra, hogy nemcsak arról van szó, hogy Merkel politikai választókörzete itt van, hanem arról is, hogy helyből, lényegében nulla pontról az Alternatíva Németországnak néppárti magasságokba emelkedett, és az a tétel, hogy az uniótól jobbra nem jöhet létre politikai képződmény, erre ez az eredmény is rácáfolt” - jelentette ki Kiss J. László.

A Corvinus Egyetem tanára szerint Angela Merkel már a választási kampány során bizonyos értelemben megkezdte a kritikát, ha a személyes felelősségét, és a 2015 szeptemberi döntését nem is vonta kétségbe, és emellett változatlanul kitart.

„Gondoljuk meg, hogy az elmúlt hónapokban, az elmúlt évben két menekültpolitikai csomagot és egy integrációs csomagot fogadtak el, és Merkel legutóbbi kijelentésében arról beszélt, hogy nem ismétlődhet meg a 2015-ös év” - sorolta a szakértő.

Kiss J. László szerint Angela Merkelnek ugyanakkor azzal kell szembenéznie, hogy soha nem volt ilyen alacsony a népszerűsége – 45 százalék. 51 százalék nem látná szívesen, hogy a jövő évi választásokon a negyedik hivatali idejét kezdje meg, és a megkérdezett német lakosság közel kétharmada elutasítja a menekültpolitikáját.