INFORÁDIÓ
2021. szeptember 21. kedd
Máté, Mirella

elnökválasztás

egyesült államok

donald trump

bevándorlás

csapda

Donald Trump csapdában

InfoRádió / MTI

Donald Trump, az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje a bevándorlás, elsősorban is az illegális bevándorlás csapdájában látszik vergődni. Igaz, önmagát tuszkolta ebbe a helyzetbe.

Donald Trump az előválasztásokon elért rendkívüli sikersorozatát sok tényezőnek köszönheti, de az egyik legfontosabb kétségtelenül a bevándorlás témája. A győzelmeket ugyanis jórészt az a szavazóbázis "szállította" neki, amely erőteljesen támogatja az országban mindenfajta személyazonosító dokumentum nélkül, illegálisan tartózkodó bevándorlók kitoloncolását. E támogatókat pedig a New York-i üzletember könnyen elveszítheti, ha változtat eddigi álláspontján. De megcsappanthatja a bizalmat már az is, ha "csak" ellentmondásosan fogalmaz, sejtetni engedi eddigi kemény álláspontja "puhulását", majd visszatáncol és magyarázkodik. Ahogyan ez az elmúlt napokban is történt. Augusztus közepén Trump New Yorkban spanyolajkú közösségek képviselőivel találkozva sejtetni engedte, hogy elnökként esetleg enyhébb álláspontot képvisel majd, együttműködik az illegális bevándorlókkal - ahogyan fogalmazott: "emberségesen" segít megoldani a sorsukat -, de aztán pár nap múlva a CNN hírtelevízióban leszögezte, hogy szó sincs véleménye megváltoztatásáról. Vasárnap pedig Mike Pence alelnökjelölt, Kellyanne Conway kampánymenedzser és Reince Priebus, a Republikánus Párt elnöke is azt magyarázta televíziós műsorokban, hogy Trump bevándorlás-politikája jottányit sem változott. Conway azt hangsúlyozta, hogy a Trump álláspontjában sokak által észlelt "enyhülés" a probléma megközelítésében van, s nem az álláspont lényegében.

A probléma azonban mélyebb és összetettebb, s elemzők szerint nem is az a lényege, hogy Trump esetleg változtatna a politikáján, hanem az, hogy egyelőre még nem is fogalmazta meg, hogy mi a politikája.

Peter Beinart elemző a "The Atlantic" című folyóirat hasábjain leszögezte: "Trump stratégiája, mint minden kérdésben, a bevándorlás ügyében is az volt eddig, hogy egyetlen gyors megoldást javasolt. Terrorizmus? Tiltsuk be a muszlimok beengedését. Iszlám Állam? Bombázzuk ki őket és vegyük el az olajukat. Eltűnő kisipari munkák? Vessünk ki masszív adókat a munkahelyeiket külföldre kiszervező cégekre" - sorolta Beinart Trump eddigi állásfoglalásait. A bevándorlás ügyében pedig csakis olyan megnyilatkozásokat talált, amelyekben Trump az amerikai-mexikói fal megépítését emlegeti. Mást nem.

Az előválasztásokon a republikánus elnökjelölt kerülte a konkrétumokat s a vitákat, és megelégedett annak folyamatos ismétlésével, hogy falat épít az amerikai-mexikói határon (ahol egyébként már van fal). Nem vázolt fel koherens bevándorlási politikát sem. A novemberi választás közeledtével azonban ezt már nem halogathatja tovább, s ahogyan a kongresszusi politikával és politikusokkal foglalkozó The Hill című lap írja: Donald Trump válaszúthoz érkezett.

Bár elemzők szerint nem mentség Donald Trump számára, de tény, hogy a bevándorlás, s ezen belül is az illegális bevándorlás gondját az amerikai politikusok már évtizedek óta képtelenek megoldani. Az AP hírügynökség a napokban közölt terjedelmes összeállítást arról, hogy vajon miben gyökerezhet ez a tartós és szerteágazó probléma.

A bevándorlással foglalkozó szakértők szerint a gond 30 évvel ezelőtt vert gyökeret, amikor 1986-ban Reagan elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében hárommillió illegális bevándorló megkapta a legális, azaz jogszerű státust. A törvényt máig "Reagan-amnesztiaként" emlegetik. Az illegális bevándorlók státusának legalizálásával egyidejűleg a törvény szigorúan előírta, hogy a munkaadók nem alkalmazhatnak olyan embereket, akiknek nincs meg a munkavállalási engedélyük. Csakhogy ezt a törvényt azóta sem tartatják be.

1990-ben idősebb Bush és 1996-ban Bill Clinton is megpróbálkozott a bevándorlási törvény átalakításával, ám egyikük sem járt sikerrel. Sőt: az elsősorban Latin-Amerika felől érkező illegális bevándorlók tömegei még gyarapodtak is, az amerikai gazdaság akkori fellendülése ugyanis kifejezetten csábította őket a határátlépésre. Nem rettentette el őket az sem, hogy a 2000-es évek elejétől népes "határvédelmi" civil milíciák alakultak Kaliforniában és Arizonában, s céljuk a határ akár fegyverrel is történő védelme volt.

Obama elnök az elmúlt nyolc évben szintén tett javaslatokat, de a kongresszusban ezek közül egyet sem szavaztak meg. Obama elnöki rendelettel - és nagy viták közepette - toloncolt ki illegális bevándorlókat.

"Megépítjük a falat és megállítjuk a bevándorlást. Véget vetünk ennek. Nagy, csodálatos falunk lesz" - ez már a republikánus elnökjelölt, Donald Trump mostani javaslata. Demokrata párti ellenfele, Hillary Clinton ezzel szemben átfogó bevándorlási reformot ígért, s azt, hogy amennyiben javaslatait a kongresszusban nem szavazzák meg, akkor - Barack Obamához hasonlóan - ő is elnöki rendelettel valósítja meg elképzeléseit. Igaz, reformja konkrét elemeivel egyelőre Hillary Clinton is adós.

A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018