Az Egyesült Államok társadalmának jelenlegi éles megosztottsága szakértők szerint komoly problémát jelenthet: a november 8-i elnökválasztás után az eredménytől függetlenül amerikaiak tízmilliói eszmélhetnek majd arra, hogy olyan ember lett országuk elnöke, akit gyűlölnek.

Jól érzékelteti a kampány szokatlan kíméletlenségét, hogy a Republikánus Párt múlt heti elnökjelölt-állító konvencióján a delegátusok közül sokan Hillary Clinton demokrata elnökjelölt bebörtönzését sürgették. Utóbbi pedig azzal a címszóval rendezett adománygyűjtést, hogy meg kell állítani a republikánusok elnökjelöltjét, Donald Trump esetleges megválasztása ugyanis az Egyesült Államok létét fenyegeti.

A kampány során mindkét elnökjelölt alkalmatlannak nevezte a másikat az elnöki tisztség betöltésére. Donald Trump több ízben is tisztességtelennek minősítette riválisát, illetve azt hangoztatta, hogy a demokrata elnökjelölt bizonyos érdekkörök "bábja". Az egykori first lady, szenátor és külügyminiszter Hillary Clinton pedig úgy vélekedett, hogy az extravagáns milliárdos alkatilag alkalmatlan az ország vezetésére.

Ez nem jelenti, hogy korábban nem voltak komoly megosztottságot eredményező választási kampányok az Egyesült Államokban. Az AP példaként a 2000-es elnökválasztást hozta fel, amelyet a legfelsőbb bíróság döntésének eredményeképpen a republikánus George W. Bush nyert meg a demokrata Al Gore-ral szemben.

Chris Lehane, a Gore-kampány egykori vezetője elismerte, hogy 2000-ben is kiélezett volt az elnökjelöltek közötti verseny, a mostani helyzet azonban szerinte még annál is feszültebb.

A kommunikációs szakember felidézte, hogy éppen sajtótájékoztatóra készült az amerikai törvényhozás épületében, amikor a legfelsőbb bíróság meghozta George W. Bush győzelmét jelentő ítéletét. "Emlékszem, hogy a döntést követően Al Gore-tól kaptam az első üzenetet, aki azt írta, hogy ne pocskondiázzam a legfelsőbb bíróságot" - mondta Lehane. "Tudta, hogy sokat számít (Bushnak), miként fog reagálni" - tette hozzá.

Trump a múltban többször is megkérdőjelezte különböző választások eredményét, például a Republikánus Párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelme során, vagy amikor nemrégiben azt mondta, hogy Hillary Clinton kizárólag a "manipulált rendszer" következtében nyerhette el a demokraták elnökjelöltségét. A populista iparmágnás korábban Barack Obama elnökségének a legitimitását is megkérdőjelezte, hamisan azt állítván, hogy Obama nem született amerikai állampolgár.

"A politika világa soha nem volt finomnak nevezhető, általánosságban véve azonban mindkét párt és a vezetőik is elismerték az elnökválasztás legitimitását, és ez az, ami most megfakulni látszik" - mondta Steve Schmidt republikánus kampánystratéga, aki szerint akármi is lesz az eredmény, az ország fele elégedetlen lesz. Mint mondta, minden jel arra mutat, hogy a lakosság elégedetlen felének egy "egészségtelenül" magas hányada nem fogja elismerni az Egyesült Államok következő elnökének a legitimitását.

"Soha nem tudnám elfogadni elnöknek Hillary Clintont" - mondta az amerikai hírügynökségnek a republikánus párti Terry Hardaman, aki tengerészgyalogosként kétszer is megjárta Irakot.

A 91 éves, demokrata szavazó Howard King pedig a Római Birodalom alkonyához hasonlította Trump elnökjelöltségét és a jelenlegi közhangulatot. "Rómát nem külső erők hódították meg, belülről bukott el" - fogalmazott. "Donald Trump bolond, nem tudnék elnökként tekinteni rá" - fűzte hozzá.

A következő elnök azonban egy eddig valószínűtlen terepen is akadályokba ütközhet az elismerése terén - méghozzá a nyertes párt soraiban. A milliárdosnak még nem sikerült elnyernie legnépszerűbb republikánus pártbeli riválisának, Ted Cruz texasi szenátornak a támogatását, és a párt számos tagja továbbra is húzza a száját Trump jelöltsége miatt. Clintonnak ugyan sikerült megnyernie Bernie Sanders vermonti szenátort, követői közül azonban sokan továbbra sem fogadják el az egykori first lady elnökjelöltségét.

Egyikük, Cornel West liberális aktivista és professzor úgy vélte, az Egyesült Államok "mély válságba" süllyedt a társadalmi, gazdasági és politikai fejetlenség miatt, amelyet sem egy olyan, "velejéig nárcisztikus republikánus, mint Donald Trump", sem egy olyan, "velejéig opportunista politikus, mint Hillary Clinton", nem tud enyhíteni.

A megkérdezett szakértők abban egyetértettek, hogy a meglehetősen feszült kampány megnehezíti, ugyanakkor fontosabbá is teszi azt, hogy a vesztes végül elismerje a vereségét. Az első ember, aki a 2008-as választást követően "elnök úrnak" szólította Barack Obamát, nem más volt, mint riválisa, John McCain - emelte ki Schmidt. Szerinte ez a "békés hatalomátadás" első lépcsője, még akkor is, ha nincs rá semmi biztosíték, hogy a választáson alulmaradt jelölt szavazói ebben is követni fogják favoritjukat.