Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Boris Johnson az új brit külügyminiszter, Hammond a pénzügyminiszter

Boris Johnsont, London volt polgármesterét nevezte ki Nagy-Britannia külügyminiszterévé Theresa May miniszterelnök. Az eddigi külügyminiszter, Philip Hammond a pénzügyminiszteri tisztséget kapta, az eddigi pénzügyminiszter, George Osborne pedig távozik a kormányból.

Johnson a kormányzó brit Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb politikusa, aki a brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazás előtt a Brexit-tábor, vagyis a kilépést pártoló kampánycsoport frontembere volt. Miniszteri tisztséget soha nem töltött be, bár az előző miniszterelnök, David Cameron szélesebb körű politikai kabinetjének tagja volt.

Korábban őt tartották a szerdán lemondott Cameron legesélyesebb utódjelöltjének, de belvillongások miatt végül nem indult az utódválasztási versenyben, amelyet a kormányalakítással szerdán megbízott Theresa May nyert meg.

Nem Johnson lesz azonban a brit EU-tagság megszüntetéséről Brüsszellel és az uniós társállamokkal folytatandó majdani tárgyalási folyamat egyszemélyi felelőse. Theresa May szerda este bejelentette, hogy kormányán belül külön Brexit-minisztérium jön létre, amelyet a Konzervatív Párt egyik veterán politikusa, David Davis vezet miniszteri rangban.

Davis az 1990-es években, John Major konzervatív kormányában EU-ügyekkel foglalkozó államtitkár volt, majd a Konzervatív Párt ellenzéki időszakában az árnyékkormány belügyminiszter-jelölti tisztségét töltötte be.

Theresa May eddigi posztjára, a belügyminisztérium élére Amber Rudd eddigi energiaügyi miniszter került.

Michael Fallon védelmi miniszter megtartotta e tisztségét az új brit kormányban is.

Liam Fox korábbi védelmi miniszter a nemzetközi kereskedelmi minisztériumot vezeti.

Theresa May miniszterelnök kormányában a legnagyobb jelentőségű tárcák élére mindezek alapján egyenlő arányban kerültek EU-párti, illetve Brexit-támogató politikusok. Az előbbiek közé tartozik Philip Hammond, Michael Fallon és Amber Rudd, az utóbbi csoportba Boris Johnson, David Davis és Liam Fox.

A bennmaradást pártoló tábor egyik legbefolyásosabb frontembere volt ugyanakkor George Osborne eddigi pénzügyminiszter, aki szerda este bejelentette, hogy nem kíván a továbbiakban részt venni a kormányzati munkában.

Osborne-t a Brexit-párt - élén Johnsonnal - kifejezetten gyűlölte a kilépés esetére megfogalmazott, súlyos gazdasági következményeket, adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket kilátásba helyező sorozatos figyelmeztetései miatt.

Már korábban is lehetett következtetni arra, hogy Theresa May kormányában Osborne-nak nem lesz maradása. Az EU-tagságról tartott népszavazás előtt Osborne közölte, hogy ha a többség a kilépésre szavaz, akkor ő pótköltségvetést nyújt be a várható gazdasági sokk hatásainak kivédésére. May azonban a referendum után, amikor bejelentette, hogy pályázik a Konzervatív Párt vezetői tisztségére, programadó beszédében - Osborne-nak homlokegyenest ellentmondva - kijelentette, hogy nincs szükség vészhelyzeti költségvetésre, és ha ő lesz a miniszterelnök, kormánya ilyent nem is terjeszt be.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×