Infostart.hu
eur:
362.72
usd:
324.01
bux:
144848.58
2026. november 9. hétfő Tivadar

Berágtak a NATO-ra az oroszok

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője szerint a NATO nem sérti meg a korábban Oroszországgal kötött megállapodását a kelet-európai átcsoportosítással. A NATO múlt héten Varsóban döntött arról, hogy további 4000 katonát vezényel a balti államokba és Lengyelországba.

„Sem jogilag, sem tartalmilag nem sérti a varsói találkozón hozott NATO-döntés az orosz-NATO megállapodást. Egyrészt nem lesz állandó az ottlétük, hiszen a megállapodás arról szól, hogy állandó katonai bázisokat nem tart fenn és állandó katonákat nem állomásoztat a szövetség az új tagországok területén. Ami pedig a tartalmi részeit illeti, arra egyszerű a válasz. Nem a NATO indított háborút Grúzia ellen 2008-ban és nem a NATO, hanem Oroszország annektálta a Krím-félszigetet és támogatja a szakadárokat Ukrajnában, katonailag, pénzügyileg és politikailag” - mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője.

Hozzátette: Oroszország felháborodása tehát egyáltalán nem jogos, ha figyelembe vesszük azokat az eseményeket, amelyek a poszt-szovjet térségben az utóbbi néhány évben történtek. Ennek ellenére Oroszország mégis magyarázatot vár a NATO-tól, erre ad alkalmat a szerdán várható Oroszország-NATO-tanács.

„Az oroszoknak kell eldönteniük azt a kérdést, hogy hajlandók-e konstruktív párbeszédre. Nyilván kölcsönösen elhangzanak azok az érvek, amelyek eddig is elhangzottak. De abban bízom, hogy ezt követően praktikus dolgokban megkezdődik egy olyan együttműködés, amely mindkét fél számára fontos” - fogalmazott a kutatóközpont vezetője.

Tálas Péter elmondta, hogy még egy fontos kérdés elő fog kerülni Oroszország és a NATO között.

„A varsói csúcson jelentette be a NATO, hogy a rakétavédelmi parancsnokság előzetes készültségi állapotba került. Az Egyesült Államok azt az engedményt tette, hogy nem az Egyesült Államok parancsnoksága alatt áll a rakétavédelmi rendszer, hanem az egész NATO parancsnoksága alatt, ahol kollektív döntést kell hozni” - hangsúlyozta Tálas Péter.

Megjegyezte: pontosan tudható, hogy a NATO-n belül is megoszlik a vélemény arról, mennyire legyen konfrontatív.

„Vannak olyan tagországok, amelyek a NATO több lépését provokációnak érzik, de vannak olyan országok, amelyek kevésnek tartják a NATO lépéseit. Ebből a kettőből szokott létrejönni az a konszenzusos döntés, ami a varsói találkozón is látszott” - mondta Tálas Péter, a közszolgálati egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője az InfoRádiónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter viszonválasza: ha láttam volna Lezsák Sándor nevét, biztosan közbeavatkoztam volna

Az idő rövidsége – Magyar Péter délutáni berlini útja – miatt tömören válaszolt a Mi Hazánk, a KDNP és a Fidesz felszólalására a parlamenti hétfőn Magyar Péter, de viszonválaszában leginkább a múlt heti, nagy vihart kavart ügynökakta-nyilvánosságra koncentrált, tolmácsolva az MDF-alapító Lezsák Sándor lánya felé a levéltár bocsánatkérését is, de rámutatva, az érintett levéltár nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Macron meglépte a váratlant: bővítik az atomfegyver-készletet, és egy kivédhetetlen szuperrakétát készítenek

Macron meglépte a váratlant: bővítik az atomfegyver-készletet, és egy kivédhetetlen szuperrakétát készítenek

Franciaország gőzerővel fejleszti a jövőbeli légi nukleáris csapásmérő képességét, amely a korszerűsített Rafale F5 vadászbombázóra és az új, hiperszonikus ASN4G nukleáris robotrepülőgépre épül. A jelenlegi ASMPA-R rakéták leváltására szánt fegyverrendszer a szárazföldi bázisú légierőt és a haditengerészet repülőgép-hordozóra telepített egységeit egyaránt kiszolgálja majd. A várhatóan 2035 körül hadrendbe álló fejlesztés célja, hogy a francia nukleáris elrettentő erő a legmodernebb légvédelmi rendszereken is képes legyen áttörni - számolt be az Army Recognition.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×