Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.1
bux:
122799.82
2026. március 4. szerda Kázmér

A bolíviai elnök apasági tesztnek veti alá magát

Apasági tesztnek veti alá magát hétfőn Evo Morales bolíviai elnök - jelentette vasárnap a Página Siete című lap egy ügyészségi forrásra hivatkozva.

A lap szerint egyidejűleg DNS-mintát vesznek Morales letartóztatásban lévő egykori barátnőjétől, Gabriela Zapatától és annak tízéves gyermekétől is, aki a nő állítása szerint Moralestől született.

Morales szerint a most 28 éves Zapata, akivel 2005 és 2007 között élt együtt, annak idején azt mondta neki, hogy kisfia a szülés után nem sokkal meghalt. Zapata szerint azonban a gyerek él. A nő tíz napja nyújtott be apasági keresetet az elnök ellen.

Gabriela Zapata, akit pénzmosás és sikkasztás vádjával idén februárban vettek őrizetbe, a CAMC kínai gépipari cég vezetésének tagja. A kínai cég több mint félmilliárd euró (mintegy 155 milliárd forint) értékben kötött szerződéseket a latin-amerikai ország kormányával.

Evo Morales, a radikális latin-amerikai baloldal egyik képviselője 2006-ban került hatalomra a szegény néprétegek és az ország lakosságának többségét alkotó indiánok támogatásával. Az ország első indián elnöke házasságon kívül él, s már van egy lánya és egy fia két különböző kapcsolatából. Hivatalos alkalmakkor általában nővére kíséretében jelenik meg.

A bolíviai lakosság a februári népszavazáson elutasította azt az alkotmánymódosítást, amelynek nyomán Morales 2019-ben negyedszer is versenybe szállhatott volna az elnöki posztért.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×