A tagállamok az UNESCO Általános Konferenciájának 38. ülésszakán egyhangúlag megszavazták a Horvátország által beterjesztett javaslatot, amelyhez Magyarország társszerzőként csatlakozott.

"A döntés felhívja a figyelmet arra, hogy a kultúra megőrzéséhez a nyelv mennyire fontos" - hangsúlyozta a nagykövet, aki szerint a támogatással hazánk megerősítette a romák integrációját elősegítő politika iránti elkötelezettségét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a döntésnek külön aktualitást ad, hogy Ferenc pápa a közelmúltban a hosszú évszázadok óta Európában élő romák integrációját sürgette, és abban a romák felelősségét is hangsúlyozta.

A november 3. és 18. között megrendezett Általános Konferencia azaz a közgyűlés szakmai rendezvényei közül a nagykövet kiemelte az Egyesült Államok által kezdeményezett Az oktatással az erőszakos szélsőségesség megelőzéséért és visszaszorításáért elnevezésű találkozót, amelyen a tagállamok miniszteri szinten vitatták meg, hogy az oktatásnak milyen szerepe lehet a fiatalok radikalizálódásának megakadályozásában és az erőszakos szélsőséges nézetek terjedésének csökkentésében.

A kerekasztal-beszélgetést Antony Blinken amerikai külügyminiszter-helyettes vezette fel, aki szerint az oktatást eszközként kell használni a szélsőségek visszaszorításában, s ennek érdekében javaslatot tett egy stratégiai partnerség kidolgozására, amelynek keretében a döntéshozók és az érdekelt felek megoszthatnák egymással a legjobb gyakorlataikat és közösen fogalmazhatnának meg szakpolitikai javaslatokat.

Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy a kérdés égető probléma az Egyesült Államok számára, amely határozottabb fellépést vár az UNESCO-tól az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben, miután a fiatalok az interneten, a társadalomban és az iskolákban is egyre inkább ki vannak téve a radikalizálódásnak, a szélsőséges szervezetek toborzó kampányainak, s ezért összehangoltabb stratégiára van szükség ezek visszaszorítására az oktatáson keresztül.

A nagykövet arra is kitért, hogy az UNESCO ötévenként megjelenő tudományos jelentésének legújabb, 2015-ös kiadványa először vizsgálta a 195 tagállam technológiai és innovációs képességeit.

A 2009 és 2013 közötti adatok alapján az UNESCO Magyarországot a közepes jövedelmű, azon belül pedig a magasabb fejlettségű országok közé sorolja. Míg 2009-ben a kutatás-fejlesztésre a GDP 1,4 százalékát fordította hazánk, addig 2013-ra ez az arány 1,41 százalékra nőtt. Ezzel a közel 25 százalékos növekedéssel Magyarország az Európai Unió élmezőnyéhez tartozik.

"Miközben jó néhány országban csökkent a kutatásfejlesztésre és a tudományra való ráfordítás a válság miatt, Magyarországon a pénzügyi válság ellenére jelentősen növekedett" - hangsúlyozta a nagykövet.

A szervezeti kérdéseket illetően Cséfalvay Zoltán jelezte, hogy Magyarországot csütörtökön 125 szavazattal beválasztották a Nemzetközi Hidrológiai Program nevű kormányközi bizottságba. Ezenkívül három másik három kormányközi bizottságba delegálunk tagot az (Ember és bioszféra és a Társadalmi változások menedzsmentje nevű programok bizottságaiba 2017-ig, a Szellemi kulturális örökség bizottságba pedig 2018-ig), valamint pályázunk a kormányközi Restitúciós bizottsági tagságra is.