A legnagyobb lengyel nemzeti ünnep napján tartott krakkói megemlékezéseken részt vettek az októberi parlamenti választásokat nyert PiS vezetői, köztük Beata Szydlo leendő lengyel kormányfő is. Magyarországról a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) delegációja érkezett a megemlékezésre, Csizmadia László elnökkel az élén.

A krakkói függetlenség napi megemlékezések hagyományos színhelyén, a Wawel vár lábánál felállított, úgynevezett katyni keresztnél összegyűlt tömeg előtt beszélve Kaczynski elmondta: Lengyelország nemzetállam kell, hogy legyen. "Ez nem jelenti azt - folytatta -, hogy nem kell az Európai Unióban lennie, hogy el kellene utasítani mindazt, ami az európai együttműködést jelenti, azt, ami háborúktól mentette meg Európát". A PiS elnöke leszögezte, hogy az együttműködésnek csak akkor van haszna, ha "nemzeti és szuverén államok" vesznek részt benne, melyek "a saját hagyományukkal összekötött kultúrával rendelkeznek".

Kaczynski elmondta: Lengyelországnak védekeznie kell különféle támadások miatt, melyek az értékek ellen, a családok, az egyház ellen irányulnak. "Védenünk kell szabadságunkat" - jelentette ki, majd folytatta: "Lengyelországnak szabadnak kell lennie akkor is, ha máshol Európában tönkre is menne ez a szabadság".

Lengyelországban szerdán százezrek vettek részt a függetlenség napi állami és spontán ünnepségeken. A kommentátorok egyetértettek abban, hogy a megemlékezéseket idén a nemzeti összefogás légköre jellemezte. Mintegy százezres tömeg érkezett a nemzeti körök által rendezett, de a társadalom szélesebb rétegeit összegyűjtő hagyományos varsói Függetlenség menetére is, mely idén - az előző évektől eltérően - nagyobb incidensek nélkül zajlott le.

A Függetlenség napját annak emlékére tartják, hogy Lengyelország az első világháború végén, 1918 novemberében, 123 éves feldaraboltság után megújította államiságát.