Az elemző közölte: a voksok jelenlegi, 96 százalékos feldolgozottságánál az látszik, hogy a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) komoly mértékben tudta növelni a támogatottságát és a szavazatok csaknem 50 százalékát megszerezte. Ez azt jelenti, hogy a pártnak "kényelmesen megvan a parlamenti többsége egyedül is" - mutatott rá. Hozzátette: az AKP-nak 315 mandátuma lehet az 550 fős törvényhozásban.

Úgy vélte, kismértékű változások ugyan még lehetnek, de az abszolút többsége biztosan megvan a pártnak.

Hegedűs Tamás kifejtette: a legnagyobb ellenzéki párt, a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) kis mértékben szintén javított a korábbi eredményén és a voksok 25 százalékát kapta. A választás vesztesei a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP), amely 12 százalékot kapott, valamint a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP), amely valamivel több mint 10 százalékot ért el.

A szakértő szerint mindez azt jelenti, hogy az a két párt, amely júniusban a legnagyobb nyitottságot mutatta a koalíciós kormányzásra, növelte a szavazótáborát, azokat a pártokat viszont, amelyek a közvélemény előtt a koalíció akadályozóiként jelentek meg, büntették a szavazók és kevesebben voksoltak rájuk.

Ez pedig - és mindenekelőtt a kormányzó AKP támogatottságának növekedése - azt bizonyítja, hogy az emberek elsősorban politikai stabilitásra vágynak - magyarázta.

Mint mondta, amikor legutóbb koalíciós kormányok voltak Törökországban, az elég kudarcos időszak volt, amelyet politikai és gazdasági válság kísért, kormányválságok követték egymást. A 2002 óta tapasztalható gazdasági fellendülés pedig nagy mértékben a politikai stabilitásnak köszönhető - fűzte hozzá.

Hegedűs Tamás úgy látja, a törökök ezért attól féltek, hogy egy elhúzódó politikai válság ismét visszavetheti a gazdasági teljesítményt.

Arra is kitért, hogy az elmúlt időben terrorhullám indult Törökországban, kiújultak a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a török állam összecsapásai, miután a PKK felmondta a tűzszünetet, és a támadásoknak több mint 200 halálos áldozata volt.

Az elemző kiemelte: az emberek többsége tehát egyrészt a gazdasági visszaeséstől tartott, másrészt pedig a létbiztonsága miatt szavazott a konszolidációra. Most pedig újabb négy évre biztos parlamenti többséget szerzett az AKP - közölte. Úgy vélte, a menekültválság megoldása szempontjából is biztató, hogy politikai stabilitás várható az eredmények alapján.

Hegedűs Tamás azt is elmondta, hogy az előrejelzések és a nyugati elemzések nagy része is a júniusi eredmény megismétlődésére számított. Ehhez képest erőteljes előretörést ért el az AKP, amely 2002 óta minden törökországi választást megnyert.