"Nem fogok nyilatkozatháborúba bocsátkozni Orbán Viktorral. Amit a Bizottság tesz, az az, hogy pontról-pontra megvizsgálja a Magyarországon elfogadott törvényeket, és kritikát fogalmaz meg, amennyiben azt megalapozottnak találja" - jelentette ki a brüsszeli Le Soir-nak adott interjúban az Európai Bizottság első alelnöke.

Frans Timmermanst a belga igazságügyminiszterrel, Koen Geens-szel közösen készített interjúban az antiszemitizmusról és az iszlámellenességről rendezett kollokvium apropóján kérdezte a baloldali irányultságú belga lap, amely az Orbán-kormány politikájára adandó európai válaszokról is érdeklődött.

"Hogy teljesen őszintén fogalmazzak: eleve veszett fejsze retorikai harcba bocsátkozni Orbánnal. Õ mindig képes a magyar nemzet megmentőjének beállítani magát a brüsszeli imperialistákkal szemben, akik Moszkva helyére léptek" - fejtette ki a Bizottság első alelnöke, akinek többek között az alapvető jogok EU-n belüli betartatása is a feladatkörébe tartozik. Az interjút a BruxInfo idézi.

Timmermans emlékeztetett rá, hogy mostanáig valahányszor a Bizottság jogi alapon kifogást emelt, a magyar kormány és a parlament módosította ezeket a törvényeket. "Ez az a módszer, ahogy párbeszédet lehet folytatni Magyarországgal" - tette hozzá.

A holland nemzetiségű alelnök, aki 2012 és 2014 között hazájának külügyminisztere volt, úgy vélte, hogy a Magyarországon kialakult légkör "nem az Európai Bizottság reszortja". Ehelyett szerinte a tagállamoknak kellene megvitatniuk egymás között ezt a problémát. "Ez elsősorban a politikára tartozik" - szögezte le annak a Juncker-bizottságnak az alelnöke, amely nagy előszeretettel nevezi magát politikai testületnek.

Timmermans szerint a magyar kormányfő kisebbségben van azzal a véleményével, hogy Európa esetleg nem élheti túl a menekültválságot. Nem tartja megoldásnak a határok lezárását a migránsok orra előtt. Ez szerinte fizikailag, jogilag és erkölcsileg sem lehetséges. De, fontosnak tartja a külső határok megvédését annak érdekében, hogy a tényleges menekülteket meg lehessen különböztetni a gazdasági bevándorlóktól.

A belga igazságügyminiszter az interjúban nem értett egyet azzal a véleménnyel, hogy a Törökországban menedékre lelt szíriaiak politikai menekültek helyett gazdasági bevándorlók lennének. Emlékeztetett rá, hogy ezek a személyek olyan országokban találnak először menedéket (mint Libanon és Jordánia), amelyeket nem köti a genfi emberi jogi konvenció. Csupán megtűrik a jelenlétüket barakkokban és sátortáborokban, anélkül, hogy a genfi konvenció által biztosított jogokban részesülnének. Ezt szerinte el lehet viselni két hónapig, de nem két éven át. "Egyesek érvelése ugyanaz, mint amit 1938-ban a zsidókkal kapcsolatban hallottunk. Nem jöhetnek az USA-ba vagy Nagy-Britanniába, mert el tudtak menekülni Hollandiába, Belgiumba vagy Norvégiába. Ez olyan, mintha ma azt mondanánk a menekülteknek: elmehettek Libanonba, de Európába nem. Ez egy leegyszerűsítő érvelés" - fejtette ki a Le Soir-ban Koen Geens.

A néppárti pártcsaládhoz tartozó belga igazságügyminiszter kitérő választ adott ugyanakkor arra a kérdésre, ami arra vonatkozott, hogy Orbán Viktor vitákat generál-e az Európai Néppárton belül. "Az EPP más európai pártokhoz hasonlóan egy olyan ház, aminek több része van". Közölte, hogy a közelmúltban találkozott magyar kollégájával, akit emlékeztetett arra, hogy Belgium 1956-ban 7 ezer magyar menekültet fogadott be. "Erre azt válaszolta, hogy Magyarországon idén eddig már 96 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be, Belgiumban pedig 16 ezret" - tette hozzá.

A szocialista politikai hátterű bizottsági alelnök ugyanerre a kérdésre arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai szociáldemokraták (menekültellenesnek tűnő nyilatkozatai miatt) meghívták hétfőn Robert Fico szlovák kormányfőt az Európai Parlamentbe, hogy elmagyarázza a nyilatkozatait. "Ez is egy módja annak, ahogy egy párt az ilyen ügyeket rendezi" - hangsúlyozta Frans Timmermans.