A különbizottságot annak nyomán hívták életre, hogy tavaly ismeretessé vált: nemzetközi nagyvállalatok egész sorát csábították Luxemburgba különböző egyedi adókedvezményekkel. A különbizottság időközben kiterjesztette tényfeltáró tevékenységét más uniós országokra, az általuk követett adóztatási gyakorlatra is.

Juncker, aki 18 éven át volt a kicsiny, de igen fejlett pénzügyi szolgáltatási szektorral rendelkező nyugat-európai ország kormányfője, a csütörtöki meghallgatáson tagadta, hogy az adóelkerülés lehetőségét teremtette meg Luxemburgban.

"Az adóhatóság az érvényes jogot alkalmazta, a kormánynak erre nem volt befolyása. Luxemburg jogállam" - mondta Juncker a bizottság előtt.

A keresztényszociális pártállású politikus, azóta, hogy tavaly az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény élére került, többször hangsúlyozta: az európai adózási rendszer igazságtalan és áttekinthetetlen, és egyes cégek - visszaélve a nemzeti adószabályok közötti különbségekkel - gyakran ki tudnak bújni adófizetési kötelezettségeik alól. Az általa vezetett brüsszeli bizottság olyan adóügyi intézkedéscsomagot terjesztett elő, amelynek értelmében minden vállalkozásnak ott kellene adóznia, ahol a nyeresége ténylegesen keletkezik.

Az EP tavaly novemberben leszavazta az Európai Bizottsággal szemben a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája elnevezésű euroszkeptikus frakció és a függetlenek között helyet foglaló, francia szélsőjobboldali Marine Le Pen által irányított Nemzeti Front képviselői által benyújtott bizalmatlansági indítványt, amellyel a benyújtók elsősorban Juncker távozását akarták kikényszeríteni ugyanebben az ügyben. Ezt követően, tavasszal hozta létre különbizottságát az uniós parlament.