A fővárosban, Santiagóban az épületek megremegtek, az emberek pedig az utcákra menekültek, sokan pánikba estek. Egy fővárosi lakos a Cooperativa helyi rádióban elmondta, hogy az emberek félelmükben rohantak, de nem tudták, merre és hova szaladjanak. Egy másik arról beszélt, hogy az embereken vakrémület lett úrrá, az épületek kilengése pedig nem szűnt meg. "A lakásban minden mozgott" - tette hozzá.

A fővárostól északra fekvő Coquimbónál négy és fél méteres hullámok ostromolták a partokat.

Ricardo Toro, a nemzeti katasztrófavédelem igazgatója egy erős szökőártól tartva a part menti területek lakosokat felszólította, hogy hagyják el lakhelyüket. A biztonságos helyre menekülőket arra kérte, hogy egyelőre ne térjenek vissza otthonukba.

Az első rengést perceken belül számos erős utórengés követte, és a teljes chilei partszakaszra, valamint Peru partvidékére és az egyesült államokbeli Hawaii szigetére vonatkozóan is cunamiriadót rendeltek el az illetékes hatóságok. A riasztást később figyelmeztetésre módosították, ami csupán valószínűsíti a szökőár kialakulását.

Az országban mintegy negyedmillió ember maradt áram nélkül. A fővárostól 280 kilométerre északra fekvő Illapelben számos vályogház összeroskadt, tucatnyi ember megsérült.

Michelle Bachelet chilei elnök a nap folyamán felkeresi a rengés sújtotta területeket.

A földmozgás fészke (hipocentruma) az Egyesült Államok földtani intézetének (USGS) mérései szerint 5 kilométerrel a felszín alatt, nem messze a chilei partoktól, Santiagótól 228 kilométerre északnyugatra volt. A rengést a tőle mintegy 1400 kilométerre lévő argentin fővárosban, Buenos Airesben is érezni lehetett.

Chile a világ egyik leginkább földrengésveszélyes országa, 1960-ban ott történt minden idők legerősebb, a Richter-skála szerinti 9,5-ös földmozgása is. 2010-ben egy 8,8-as erősségű rengés és az azt követő szökőár több mint 500 ember halálát okozta, és 220 ezer lakóházat pusztított el.