A Bundestag előtt csütörtök délelőtt elmondott nyilatkozatában Angela Merkel megengedhetetlennek nevezte, hogy a menekültek háromnegyedét a huszonnyolc uniós tagállam közül mindössze öt fogadja be. Ezen a téren nagyobb szolidaritásra ban szükség - jelentette ki Merkel, hangsúlyozva, hogy a szolidaritásnak és a felelősségnek kéz a kézben kell haladnia. Németország továbbra is kész arra, hogy vállalja a felelősséget - tette hozzá.

Az egyik legfontosabb feladatnak ugyanakkor a kancellár a tengeri tragédiák megelőzését, illetve ezzel kapcsolatban a menekültek életének megmentését nevezte.

"Mélységesen megráznak bennünket azok a tragédiák, amelyek sorra játszódnak le a nyílt tengeren" - fogalmazott a kancellár, aki szerint mindent meg kell tenni az emberi életek megmentése érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor annak szükségességét is, hogy az eddiginél határozottabban lépjenek fel az embercsempész bandák ellen. Állást foglalt továbbá amellett, hogy felszámolják azokat az okokat, amelyek az embereket menekülésre kényszerítik.

A kancellár úgy vélekedett, hogy a görög adósságválságban még mindig lehetséges a megoldás. Németország ezzel kapcsolatos törekvései arra irányulnak, hogy Görögország az euróövezetben maradjon - hangoztatta Merkel, aki szerint ugyanakkor most mindenekelőtt az athéni kormánynak kell lépnie. Utalt a hitelezőkkel zajló, akadozó tárgyalásokra, és kijelentette: amennyiben a vezető görög politikusok részéről megvan a szükséges akarat, még mindig lehetséges a megegyezés a három hitelezővel, az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal.

Angela Merkel ugyanakkor emlékeztetett, hogy Görögországnak az elmúlt öt évben példátlan méretű európai szolidaritásban volt része. Utalt arra, hogy Athén az elmúlt időszakban már jó úton haladt, de még mindig adós azokkal a szükséges reformokkal, amelyek a második segélyprogram lezárásának előfeltételét jelentik. Ezzel összefüggésben Görögország számára példaként említette Spanyolországot, Portugáliát és Írországot, emlékeztetve: a szóban forgó három ország a "segítség saját erőfeszítések ellenében" uniós elv alapján ismét saját lábára állt.

A kormánynyilatkozatban a német kancellár nyomatékosan állást foglalt amellett, hogy Nagy-Britanniát az EU-ban kell tartani. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az unió az eddiginél mélyebben nézzen szembe a brüsszeli politikával kapcsolatos londoni kételyekkel. Merkel közölte: a jövő heti uniós csúcstalálkozón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbízást kap arra, hogy "tartsa kézben" ezt a folyamatot. Azt azonban leszögezte, hogy olyan alapelveket, mint a diszkriminációellenesség elve, valamint a munkavállalóknak az EU-n belüli szabad áramlása nem kérdőjelezhetők meg.

Merkel leszögezte: Nagy-Britanniának természetesen magának kell tisztáznia, hogy milyen szerepet kíván betölteni a jövőben Európában. Hangsúlyozta ugyanakkor: azt kívánja, hogy az Egyesült Királyság továbbra is aktív partner maradjon az EU-n belül. Ezzel összefüggésben derűlátásának adott hangot, Londont természetes szövetségesnek nevezte, és emlékeztetett: az 1992-ben Dániával, majd 2008-ban Írországgal lezajlott - hasonló - tisztázó folyamat ugyancsak eredményes volt.