"Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájához képest még egy csapatnyi csirke is inkább tűnik harci alakzatnak. Hosszú távú projektként továbbra is egy európai hadsereg létrehozását szorgalmazom. Ez nem olyasvalami, amit holnap reggel gyorsan létre lehet hozni a semmiből" - fogalmazott Juncker egy, a WDR német rádió által rendezett brüsszeli fórumon.

Juncker ugyanakkor elismerte, hogy az uniós katonai kapacitások jelenlegi "töredezett állapota" miatt "teljesen érhető, hogy a közép- és kelet-európai államok elsősorban a NATO-ba helyezik bizalmukat". "A 28 (nemzeti) hadsereg egyszerűen nem elég felkészült" - mondta.

Juncker márciusban a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak adott interjúban már felvetette a közös hadsereg létrehozását. Azt mondta, ezzel komolyan vehető külpolitikai szereplővé válhatna az EU a világban, és a közös fejlesztéseken és beszerzéseken keresztül spórolhatnának a tagállamok. Azt is kiemelte: a lépés "Oroszország számára is egyértelművé tenné, hogy komolyan vesszük az Európai Unió értékeinek védelmét".

A közös európai haderő terve egyébként az 1950-es években merült fel először, de azóta sem valósult meg, bár az EU formálisan rendelkezik a tagállamok által kiállított gyorsreagálású hadtestekkel. Különösen Nagy-Britannia ellenzi a projektet, amely nem lenne hajlandó lemondani saját haderejéről, és kitart amellett, hogy a NATO-nak kell az európai kollektív védelem letéteményesének maradnia.

A tagállami vezetők júniusi csúcstalálkozójukon veszik górcső alá az uniós külpolitikát az ukrajnai és közel-keleti események fényében, bár megfigyelők szerint nem lehet jelentős változásokra számítani.