A politikus elmondta azt is, hogy norvég pénzügyminiszterként, a kilencvenes évek második felében maga is nagy lelkesedéssel nyeste meg országa védelmi kiadásait, de ez abban az időszakban védhető álláspont volt, mert a kockázat, a fenyegetés mérséklődött. Most viszont a fenyegetettség fokozódott, a védelmi büdzsé pedig csökkent.

"Ez így nem mehet tovább, ez nem fenntartható" - szögezte le Stoltenberg, rámutatva, hogy miniszterelnökként már növelte hazája védelmi kiadásait. Hozzátette azt is: nem lehet a végtelenségig többet kihozni a kevesebb ráfordításból.

Az EP külügyi bizottságában tartott meghallgatáson a politikus kiemelte, hogy a NATO és az EU együttműködése mindig is fontos volt, de most minden eddiginél fontosabb, mert a biztonsági környezet alapvető változáson megy keresztül; Kelet felől az egyre "agresszívebb" Oroszország, déli irányból pedig a "zűrzavar, a barbár erőszak, az ISIL" jelent egyre nagyobb fenyegetést. Stoltenberg arra rámutatott, hogy összefüggés van ez utóbbi és az európai földön végrehajtott terrorcselekmények között.

A korábbi norvég kormányfő kifejtette, hogy három területen lát teret a fokozottabb együttműködésre az észak-atlanti szövetség és az EU között.

Elsőként a fenntarthatóság és ellenállóképesség növelését említette, hogy a két szervezet az olyan kihívásokkal is fel tudja venni a harcot, mint a Moszkva által Ukrajnában alkalmazott hibrid hadviselés. Képviselői kérdésre ugyanakkor világossá tette Stoltenberg azt is, hogy a szövetség egyetlen tagja ellen irányuló közvetlen fenyegetésről sem tud.

Második potenciális együttműködési területként a főtitkár a közös szomszédság támogatását nevezte meg. Mint mondta: Ukrajna, Grúzia és Moldova is partner a NATO számára, ezek az országok közelednek Európa és a közös értékek felé, és támogatni kell őket abban, hogy ellen tudjanak állni a Moszkva által rájuk gyakorolt nyomásnak.

"Ha ezek az országok nagyobb biztonságban vannak, mi is nagyobb biztonságban vagyunk" - húzta alá Stoltenberg.

A NATO-főtitkár azt is leszögezte: minden szuverén állam szabadon dönthet a maga jövőjéről, így arról is, hogy milyen szövetségi rendszernek óhajt a tagja lenni; arról pedig, hogy melyik ország csatlakozhat a NATO-hoz, a 28 szövetséges és a jelentkező állam hivatott dönteni.

"Ebbe senki más nem avatkozhat bele, és ez Oroszországra is vonatkozik" - nyomatékosította Jens Stoltenberg.

Harmadik együttműködési területként pedig a védelmi szektorba való befektetések növelését említette a norvég politikus, amely nélkül szerinte nem lehet növelni a védelmi kapacitásokat.