Vlagyimir Putyin kedden az Országházban Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után rendkívül fontosnak nevezte, hogy Kijev beleegyezett a mélyreható alkotmányos reform végrehajtásába, hogy kielégítse egyes régiók bizonyos mértékű önállóságra vonatkozó igényét, amit - mint fogalmazott - "nevezhetünk akár föderalizációnak, autonómiának vagy decentralizációnak". Az orosz elnök rámutatott: "ha Donyec-medence képviselői beleegyeztek abba, hogy részt vesznek a reformban, akkor szemtanúi vagyunk bizonyos mértékű elmozdulásuknak az ukrán államiság felé".

Putyin kijelentette, hogy a minszki tűzszüneti megállapodás után jelentős mértékben csökkentek a válságövezetben a harci cselekmények, a szembenállók "érintkezési vonala mentén" sokszorosára csökkent az összetűzések és kölcsönös támadások száma. Mint fogalmazott: az ukrajnai rendezés jövőjét illetően inkább derűlátó, mint borúlátó.

Putyin elismerte, hogy Debalcevében folytatódnak a harci cselekmények. Kijelentette, hogy ami ott történik, az "megmagyarázható és előre látható volt", mert - orosz információk szerint - a szakadár fegyveresek már a minszki megállapodás előtt körbezárták az ott állomásozó ukrán csapatokat.

Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a kijevi döntéshozók nem fogják gátolni az ott rekedt ukrán katonák fegyverletételét - "ha már maguk nem képesek ilyen felelős döntést hozni, és parancsot adni a fegyverletételre" -, és nem fogják "üldözni" azokat, akik életben akarnak maradni. Ugyancsak reményét fejezte ki, hogy a donyecki és a luhanszki szakadárok sem fogják akadályozni a körgyűrűbe zárt ukrán katonák szabad távozását.

Putyin az esetleges amerikai fegyverszállításokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva, általánosságban leszögezte: Moszkva tudomása szerint már szállítanak külföldről fegyvereket Ukrajnának. Mint fogalmazott: "nincs ebben semmi szokatlan". Meggyőződését fejezte ki, hogy "bárki is szállít bármilyen fegyvert Ukrajnának, attól az áldozatok száma növekedhet, de az eredmény ugyanaz lesz, mint most". Az orosz elnök szerint az ukrán katonák többsége nem akar részt venni a "testvérháborúban", távol otthonától, a szakadár fegyveresekben viszont "erős a késztetés családjuk védelmére".

Putyin szerint a Kelet-Ukrajnában zajló események kizárólag azzal hozhatók összefüggésbe, hogy a kijevi vezetők már háromszor adtak parancsot a hadsereg bevetésére és a hadműveletek megkezdésére.

"Ennek nem lesz vége, amíg azok az emberek, akik felelős döntéseket hoznak, nem jönnek rá arra, hogy ezt a problémát katonai úton nem lehet megoldani, hanem csak békével lehet, csak megállapodni lehet saját országuk egy részével, szavatolva törvényes érdekeit és jogait" - szögezte le Putyin, és hozzátette, hogy a minszki megállapodások esélyt adnak erre. Ezzel kapcsolatosan köszönetet mondott Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek a kompromisszum keresésében játszott szerepükért.

"Feltételezem, hogy a kompromisszum létrejött, és azt meg fogja erősíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsa" - mondta Vlagyimir Putyin.